Esélyegyenlőség

Fogyatékos, sérült emberek:

Vannak-e speciális óvodák, iskolák fogyatékosok számára?: <igen/nem>

Link: http://

Van-e olyan óvoda, vagy iskola, ahol fogyatékos gyerekek együtt tanulnak egészséges társaikkal? Igen <igen/nem>

Link: http://

Fogyatékos munkahelyek megteremtését támogatja-e az ország? Igen

Korlátozott munkaképességű embereket foglalkoztató társaságok mentesek bizonyos adónemek fizetése aló, beleértve az ÁFA fizetést és a Nemzetei Földalap felé történő nem adó formájú kötelezettségek fizetését, az alap forrásai a munkanélküliség elleni küzdelmet szolgálják. A mentesség ugyanakkor nem vonatkozik a személyi jövedelem-adóra, a jövedéki adóra, a vámterhekre és a szerencsejáték után fizetendő adóra.

Az 1997 május 27-i, a Szakmai és társadalmi rehabilitációról és a korlátozott munkaképességű személyek foglalkoztatásáról szóló törvény (és későbbi módosításai) szerint Védett munkaerőt foglalkoztató társaság státuszát az a vállalat kaphatja meg, ahol legalább 20 főt foglalkoztatnak, legalább 12 hónapja folytatja a tevékenységet és legalább 6 hónapja eléri az (a) pontban felsorolt arányokat:

a. Az alkalmazottak legalább 40%-a korlátozott munkaképességű személy, akik közül 10% az I és II rokkantsági kategóriába tartozik, vagy 30%-ban világtalan vagy mentálisan sérült, illetve jelentősen vagy csak mérsékelten szellemi fogyatékos emberek;

b. A termelésre használt terület megfelel az érvényes szabályozási kritériumoknak, figyelembe véve a korlátozott munkaképességűk speciális igényeit (megközelíthetőség, megfelelő szaniter berendezések, helyi szállítási szolgáltatások);

c. A vállalat elsőfokú és másodfokú orvosi ellátást, tanácsadást és rehabilitációs szolgáltatást egyaránt biztosít.

Valószínűleg a legfontosabb ösztönző a korlátozott munkaképességűeket foglalkoztató társaságoknak az, hogy jogosultak részben vagy egészben az ÁFA befizetések visszatérítésére. A visszatérítés összege három tényező függvénye:

· A fogyatékos foglalkoztatottak száma, teljes-idős munkahelyre számolva,

· Fogyatékosságuk szintje,

· Az előző könyvelési hónap utolsó napján érvényes minimum díjazás szintje, a munkaügyért felelős megfelelő miniszter kihirdetése szerint.

A kisebb fogyatékosságú dolgozók esetében az összeget a fogyatékosok számának és a minimum díjazás hányadosaként határozzák meg. A közepes fogyatékossági szintű dolgozóknál a minimum díjazást megduplázzák, végül a súlyosan fogyatékos alkalmazottak esetében a háromszorosát számolják.

Egy adott hónapban az ÁFA visszatérítés nagysága nem lehet nagyobb, mint az adott hónapban az adóhivatalnak befizetett összeg nagysága. Az adóhivatal köteles a visszatérítendő ÁFA összegét 25 nappal a fizetés időpontját követően megfizetni.

Az említett ÁFA rendelkezések nem vonatkoznak a jövedéki adó fizetésére, sem más olyan vállalatra, amelyik jövedéki adós termékeket értékesít, kivételt képez a só, a kozmetikai és szépségápolási cikkek, a játékkártyák és a műanyag csomagolások értékesítése. Azok az adófizetők, akiknek a visszatérítésről szóló nyilatkozat kibocsátásának napján adóhátralékuk van, nem jogosultak a visszatérítésre, hacsak az adóhivatal egy korábbi visszatérítési összeggel nem tartozik nekik.

Azok a vállalatok, akik fogyatékos alkalmazottakat foglalkoztatnak, de nincs védett munkaerőt foglalkoztató vállalati státuszuk, szintén számos kedvezményben részesülhetnek, ami a fogyatékos alkalmazottak számától/ arányától függ.

<igen/nem>

Link: http://www.ambpl-weh.org.hu/hun/doc/LENGYEL2000/lengyel3.htm#Korlátozott munkaképességűeket foglalkoztató társaságokra vonatkozó adókedvezmények

http://

Kisebbségi és vallási tolerancia

Törvények a kisebbségi jogok gyakorlására:

Alkotmányos szabályozás

Az 1992. októberi átmenetinek szánt "kis alkotmányban" nincsenek rögzítve a kisebbségi jogok. Kimondja az általános diszkrimináció (181. cikk), de kimondja a nemzetiség alapján történô pozitív diszkrimináció tilalmát is. Ugyanakkor az országban a lengyel az állam hivatalos nyelve. A kisebbségi oktatásnak nincs alkotmányos védelme.

A nemzeti és etnikai kisebbségekkel foglalkozó állandó parlamenti bizottság javaslatára az 1996. júniusi alkotmánytervezetbe önálló paragrafus került be a kisebbségi jogokról, melynek egyik eleme a saját oktatási intézmények létrehozásának és mûködtetésének joga lenne. Egyébként a törvényhozás mellett a végrehajtó hatalom is kiemelten kezeli a kérdést, a kormány mellett nemzeti kisebbségi tanácsadó testület, a kulturális minisztériumban kisebbségi hivatal mûködik, néhány vajdaságban különmegbízott foglalkozik a helyi kisebbségekkel (például Opole vajdaságban a németséggel) (Mikolajczyk 74).

Lengyelország az utóbbi években összes szomszédjával alapszerzôdést kötött (Németországgal 1991- ben, Csehszlovákiával 1991-ben, Ukrajnával 1992-ben, Oroszországgal 1992-ben, Fehéroroszországgal 1992-ben, Litvániával 1994-ben, de a másik két balti állammal is). E dokumentumok kisebbségi vonatkozású részei szinte ugyanazok (kivéve az oroszt, abban ilyen cikkek nem találhatóak, mivel a két államnak nincsen számottevô orosz, illetve lengyel kisebbsége), az egyéni jogok talaján állnak, és az állam iránti lojalitásklauzula formuláját is tartalmazzák. Az oktatási jogok tárgyában a szerzôdések rögzítik egymás kisebbségben élô nemzetrészeinek a jogát a saját oktatási intézmények alapításához és fenntartásához, az anyanyelvû vallásoktatáshoz, sôt az államok kötelezettségévé teszi a kisebbségi nyelv, történelem és kultúra oktatási feltételeinek a biztosítását. Az ukrán alapszerzôdés 11. cikke továbbmegy ennél, s az oktatási jogok között elôírja az állam pozitív támogatási kötelezettségét az anyanyelvi oktatás bevezetésére, garantálására (Mohlek-Hoskova 24-31, Mikolajczyk 66-67).

Egyszerû törvények

Lengyelországnak nincs kisebbségi törvénye, kifejezetten kisebbségekre vonatkozó jogszabályok csupán az oktatás és a választójog terén vannak. Külön a kisebbség jogait taglaló oktatási törvény elfogadása nincs napirenden, nemzeti és nyelvi önazonosságuk megôrzése érdekében a nemzeti és etnikai kisebbségek oktatását az 1991 szeptemberi oktatási törvény 13. cikke, valamint az 1992. márciusi miniszteri rendelet szabályozza. Ezen jogszabályok megalkotásakor a lengyel kormányzat saját bevallása szerint konzultált a kisebbségekkel, nem is éri sok bírálat azóta sem a kisebbségi oktatási rendszer jogi hátterét, s ez a keret megfelel az EBESZ, az ET elvárásainak is. A lengyel politikai vezetés egyébiránt az 1990-es koppenhágai dokumentumot, valamint a kisebbségi Keretegyezmény tartalmát tekinti magára nézve elsôsorban mérvadónak. (Formal and Legal Conditions...)

A kisebbségi oktatási rendszer a 90-es években sokkal kiterjedtebbé vált, mint az elôzô évtizedekben volt. Jogilag adott a lehetôség az anyanyelvû és nyelvoktató formákra (osztályokban, osztályközi csoportokban is). A két fenti jogszabály értelmében azokban a régiókban, ahol nagyobb számban, tömbben élnek a kisebbségek, anyanyelvû és kétnyelvû lehet az oktatás. Máshol a kisebbségi nyelv tantárgyként oktatható. A kisebbségi nyelveket az óvodától a felsôoktatásig - beleértve középfokon a gimnáziumokat, valamint a szakiskolai, szakközépiskolai formákat is - minden oktatási szinten lehet tanulni. Az általános iskolában a szülôk, a középiskolában a tanulók igényelhetik a speciális kisebbségi oktatásban való részvételt. Kisebbségi osztály indításához az elsô négy évfolyamon legkevesebb 7 tanuló szükségeltetik, a felsôbb osztályokban 14. Ahol a jelentkezôk száma nem éri el a minimálisan szükséges létszámot, ott összevont évfolyamokkal, több iskola gyerekeibôl összevont csoportokban folyhat a nyelvoktatás (úgynevezett inter-school-rendszer) (Mikolajczyk 78).

1991/92 óta folyik anyanyelvû oktatás Lengyelországban. Az óvodák teljesen kisebbségi nyelvûek lehetnek, egy 1988-as oktatási miniszteri rendelet értelmében azonban a kisebbségi tannyelvû alap- és középfokú iskolákban minden esetben lengyelül kell tanítani a lengyel irodalmat és történelmet, állampolgári és honvédelmi ismereteket; kisebbségi nyelven a többi tárgyat lehet oktatni. Hivatalosan már az is anyanyelvû oktatásnak számít, ha két tárgyat kisebbségi nyelven oktatnak. Az ilyen iskolák valójában tehát kétnyelvû iskoláknak tekinthetôk, valódi anyanyelvû iskola nincs Lengyelországban (Mohlek-Hoskova 37).

Az állami, önkormányzati kisebbségi iskolák anyanyelvû oktatási programjaiban - az 1992. márciusi miniszteri rendelkezés értelmében - az anyanyelv tanítása mellett az anyaország történelme, földrajza és kultúrája is oktatandó. A kisebbségi tannyelvû iskolák kétnyelvû bizonyítványt bocsátanak ki. A kisebbség nyelvét oktató tárgynak a lengyel nyelvórával azonos az óraszáma. Az anyanyelvû középiskolákban a kisebbség nyelve érettségi tantárgy. A tantervek kidolgozásába, tantárgyfejlesztésekbe, a tankönyvek íróinak kiválasztásába, a tanárok kiválasztásába, továbbképzésébe az oktatási minisztérium bevonja az érintett kisebbség szervezeteit. A kisebbség szervezetei minden, a kisebbségek oktatásával kapcsolatos elôterjesztés, kormányzati anyag elôkészítésében részt vesznek (Janowski; Formal and Legal Conditions...).

A nyelvoktató oktatási intézményekben a kisebbségi nyelvet heti három pótórában tanítják. A nyelvoktató programú iskolákban Lengyelország történelmét, földrajzát tanítják, de az anyaország történelmével és földrajzával is kiegészülhet a tantestület döntése alapján.

A kisebbségi oktatási rendszer az oktatási minisztérium alá tartozik. A nemzetiségek által lakott területeken miniszteri különmegbízotton keresztül direkt kapcsolat valósul meg a kisebbségekkel, és az oktatás terén helyi szinten is együttmûködnek a kisebbségi szervezetekkel. A kisebbségek oktatási jogainak érvényesülését, a kisebbségi oktatási intézmények mûködését ezenkívül regionális oktatási testületek felügyelik, pontosabban a kisebbségi iskolák felügyeletét a vajdasági szuperintendáns (iskolafelügyelô) által kinevezett biztos látja el, akinek az adott kisebbségi nyelvet jól kell ismernie, és akit a kisebbség társadalmi és kulturális szervezetei is elfogadnak. Jelenleg a legtöbb kisebbséggel rendelkezô hat vajdaságban mûködik a kisebbségi iskolák külön iskolafelügyelete (Mikolajczyk 75).

Az 1991-ben megszületett oktatási törvény az állami tanintézeteken kívül a privátiskolák alapításának jogát is tartalmazza, de a nyilvános magániskola állami engedélyköteles, és állami tanterv szerint kell tanítania. A lehetôség elméleti, kisebbségi magániskola máig nem alakult, a kisebbségi szövetségek szerint az állami iskolák megfelelôek. 1996 januárjában az összes általános iskolát, beleértve a kisebbségi iskolákat is, átvették a helyi önkormányzatok (Mohlek-Hoskova 36).

A kisebbségi iskolák fenntartási költségeit a településeknek juttatott szubvenció formájában állja az állam. A minisztérium ezenkívül még a kisebbségi tanulók számára, azok nemzeti, etnikai, nyelvi identitásuk megôrzésére szervezett egyéb kulturális és oktatási rendezvényeket is finanszíroz. A kisebbségi iskolák fenntartása természetesen költségesebb, mint a normál oktatásé, a kisebbségi iskolák ezért 20%-os kiegészítô többlettámogatást kapnak. A kisebbségi iskolák finanszírozásának jogi keretei azonban máig nem világosak és nem egyértelmûek, nincs meg a kellô törvényi alapja. (Formal and Legal Conditions...)

A rendszerváltás elôtt a kisebbségi oktatáshoz egymással szinte teljesen megegyezô ukrán, belorusz, litván, szlovák kerettanterveket használtak, ez ebben az évtizedben kiegészült a némettel. A kisebbségi iskolák máig meglévô hiányossága, hogy nincsenek megfelelô taneszközök, tankönyvek. A német kisebbség helyzete ebbôl a szempontból kedvezô, a Goethe Intézet révén az anyaországból elegendô tankönyv érkezik.

Tények, adatok a kisebbségi oktatási rendszerrôl

Az 1992/93-as tanévben 10 700 diák tanult 159 kisebbségi iskolában, a többség, vagyis 9300 nyelvoktató, 900 pedig kétnyelvû általános iskolában, további 500 pedig kétnyelvû gimnáziumban. Az iskolák száma évtizedek óta többé-kevésbé konstans, a tanulószám lassan növekszik. Egy évvel késôbb, az 1993/94-es tanévben összesen már 178 kisebbségi iskoláról és csaknem 12 ezer diákról tudnak a kimutatások (Janowski):

- ebbôl 17 hivatalosan "anyanyelvû", valójában kétnyelvû általános vagy középiskola (általános iskolában 900, középiskolában 500 diákkal);

- 153 általános (9500 gyerekkel) és középiskolában (750 diák) az anyanyelv kiegészítô tantárgy;

- 8 összevont osztályokkal mûködô úgynevezett inter-school, szintén nyelvtanító, mintegy 300 diákkal.

A tanévben összesen csaknem 12 ezer általános és középiskolás tanult valamilyen kisebbségi nyelvet vagy nyelven, továbbá 68 hatéves gyermek részesült német/szlovák/litván iskolaelôkészítôben.

Az 1997-ben készült oktatási minisztériumi anyag a kisebbségi iskolákban tanuló diákok számáról készített kimutatást 1993/94-1996/97 között. Érdekesség, hogy Janowski 1994-es UNESCO-nak készült jelentése, valamint Mohlek-Hoskova munkája a belorusz, a szlovák és a litván kisebbség esetében a minisztériumi kimutatással megegyezô adatokat tartalmaz, a német és az ukrán kisebbségi iskolákról azonban lényegesen nagyobb számokat közöl.

<röviden foglald össze, milyen törvényeik vannak és azok mit mondanak ki>

Link: http://www.mswia.gov.pl/eng_mn_narod_1_list.html

http://www.hhrf.org/magyarkisebbseg/0002/m000224.html http://

Törvények a szabad vallás-gyakorlásra:

<röviden foglald össze, milyen törvényeik vannak és azok mit mondanak ki >

Az Európai Unió és az esélyegyenlőség.

Mivel május 1-je óta Lengyelország is tagja az Uniónak, így fontosnak gondoljuk ennek a témának az ide kapcsolását is, hiszen a lengyel jogalkotásnak és joggyakorlatnak is összhangban kell lennie az Uniós elvárásokkal.

A nők és a férfiak közötti esélyegyenlőség szavatolása az Európai Unió egyik legfontosabb politikai célja. A kérdés az európai integráció kezdete óta a Közösség napirendjén szerepel.

A nők és a férfiak közötti viszonyban az Unió két dolgot tart fontosnak: az egyenlő bánásmód biztosítását valamint az esélyegyenlőség megvalósulását. Az egyenlő bánásmód azt jelenti, hogy tilos a nőket hátrányosan megkülönböztetni. Az esélyegyenlőség politikája pedig azt kívánja meg a tagállamoktól, hogy tegyenek lépéseket a nők tényleges egyenjogúsága érdekében az élet minden területén.

Az Unió jelentős jogalkotási és intézményi feladatokat vállalt fel, hogy tagállamaiban és európai intézményeiben érvényesüljön az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség elve. Nyolc irányelv alkotja ezt a közösségi jogot: az egyenlő munkáért egyenlő bér elve, egyenlő bánásmód a munkaerőpiacon, terhes vagy gyermekágyas, illetve szoptatós anyák jogai, egyenlő bánásmód a szociális biztonság terén.

Az Unió szorgalmazza a szülői szabadsághoz való jog megteremtését, a sértettek hatékony jogérvényesítését, nők közéleti szereplésének növelését, valamint az esélyegyenlőséget szolgáló intézmények létesítését.

A nők jogainak érvényesülése az EU tagállamaiban változó. Felmérések szerint a legjobb helyzetben azok a nők vannak, akik a Skandináv országokban élnek.

16.) Melyek a női esélyegyenlőség intézményei?

A nők hátrányos megkülönböztetésének leküzdése elengedhetetlen az EU tagállamok kormányainak hathatós hozzájárulása nélkül. Ezért fontos, hogy a nők jogainak garantálására létrejött intézmények kormányzati szinten fejtsék ki munkájukat.

A nyugat-európai országokban - mint például Ausztriában - egy külön szaktárca foglalkozik a nők ügyeivel. Szinte minden EU tagországban állami támogatással létrejöttek olyan irodák, amelyeket általában az Egyenlő Esélyek Bizottságának neveztek el.

Ezek a szervezetek foglalkoznak a nőket ért sérelmekkel, kivizsgálják a diszkriminációs ügyeket, békéltető eljárást folytatnak a felek között és pert indítanak a hátrányos megkülönböztetést elszenvedő nők nevében. Fontos feladatuk a közvélemény formálása a társadalomban lévő előítéletek leküzdésére.

Hazánkban a munkaügyi tárcánál alakult Esélyegyenlőségi Főigazgatóság, amelynek vezetője Lévai Katalin. Az intézmény a minisztérium képviseletében részt vesz a kormány esélyegyenlőség politikájának kialakításában és megvalósításában.

Az Európai Unióban több, a nők érdekeit védő lobbi is létezik. 2700 nőszervezetet képviselnek Brüsszelben és igyekeznek nyomást gyakorolni minden uniós jogalkotó és döntéshozó intézményre.

Linkek: http://www.tarki.hu/integracio/ceorg/1999_06.pdf

http://www.dunatv.hu/tartalom/egyedi/EUlexikon.html