IRODALOM

Irodalom

Híres íróik:

Neve: Slowomir Mrozek

Született:

Meghalt:

Rövid életrajz: Lengyel dráma- és prózaíró, aki az emberi szabadságért küzdöt egy totális rendszer alatt. Mrozek gyakran használ szürreális humort és groteszk helyzeteket. a Tangó (1964) és az Emigráció (1974). 33 évet töltött külföldön, és 1977-ben tért vissza Lengyelországba. .

Link az életéről: http://www.kirjasto.sci.fi/mrozek.htm

http://www.culture.pl/en/culture/artykuly/os_mrozek_slawomir

Főbb, ismertebb művei: Tangó

Emigráció

Link a műveiről:

!!!!!!!!!!!!!!

Név: Władysław Reymont

Született: 1867

Meghalt: 1925

Életrajz:

A nehéz sorsú Lengyelországot többször is felosztották a szomszédos hatalmak, átmeneti feltámadás-próbálkozásaik hamar összeomlottak, szabadságküzdelmeik vérbe fulladtak. Már régóta nem létezett politikailag Lengyelország, amikor az első világháború végeztével megszülethetett az idegen uralmak alól felszabadult lengyel tartományokból az egységes lengyel állam. - De szakadatlanul volt lengyel nemzet, lengyel öntudat, lengyel költészet és prózairodalom. Ha otthon nem lehetett, hát megszólalt emigrációban. A legtöbben azonban otthon is megtalálták a lehetőségeket, hogy lengyelek közt, lengyel földön, lengyel anyanyelven alkossanak olykor világhíres műveket orosz, német vagy osztrák fennhatóság alatt. Az a Varsó, ahol Reymont építette fel gazdag életművének legnagyobb részét, az orosz cári birodalom egyik tartományának fővárosa volt. A már világhíres író 51 éves, amikor feltámad, újra önálló állam lesz az ősi haza. Az eddig orosz állampolgár végre lengyel állampolgárrá válhatott. Élete alkonyéveiben elérhette ezt is, elérhette a Nobel-díjat is, rég megjelent fő művét, a "Parasztok" című négyrészes regénysorozatot a nemzetközi közvélemény a világ egyik legszebb parasztregényének ítélte.

Nem élt hosszú életet, mindössze 58 év adatott neki, de változatos, hosszú út volt, amit végigjárt a falusi kántor szabóinas fia, amíg az európai irodalom egyik elismer főalakja lett.

Iskolába keveset járhatott, de szenvedélyes, szinte mániákus tanuló volt. A szabóműhelyből megszökött, beállt egy vándorszínész-társulathoz. Ott ugyan megismerhetett jó néhány klasszikus drámát, kezdetben statisztált, később igazi szerepeket is játszott. De se könyvekhez, se tanítani tudó társakhoz nem jutott. Úgy segített magán, hogy beállt novíciusnak egy Pálos-rendi kolostorba, amelynek iskolája volt. Közben egy ideig vasutasként dolgozott. Tanult és olvasott, amennyit tudott. A kolostor könyvtárában a szent iratokon kívül hozzájuthatott a világirodalom nagy klasszikusaihoz az ókori görögöktől kezdve Shakespeare-en át a francia és a német remekírókig, valamint hazai lengyel költészet legfontosabb alkotásaihoz. Oroszul gyermekkora óta tudott, hiszen ez volt a hivatalos nyelv. A papoknál megtanulhatott franciául. A vasutasok könyvtárában pedig találkozott a híres romantikusok - Dumas, Victor Hugo - regényeivel, Balzactól Flaubert-ig a nagy realistákkal, és azzal is, aki regényeivel leginkább hatott rá: Zolával. - Persze a papok közt gyanakodva néznek a vasutasmunkásokkal barátkozó papjelöltre, a munkások pedig még gyanakvóbb szemmel nézik a munkatársat, aki közben papjelölt is.

Ekkorra azonban már rövid írásokkal jelentkezik különböző újságoknál és folyóiratoknál. Pillanatképek ezek a szegény nép életkörülményeiről. Színes, mozgalmas elbeszélő tehetség. Az újságírók majd a lapoknál dolgozó írók is elismerik tehetségét, amely elválaszthatatlan lelkes tanulni vágyásától. Kitűnő szeme és kitűnő memóriája van. Amit olvas, amit a világban lát, amit panaszként meghall, mind olyan témákat ad, amelyekből szemléletes életképek, apró történetek, majd kerek novellák formálódnak. Már megbecsült író, amikor 28 éves korában elszánja magát az első regényre. A "Komédiás asszony" egy tehetséges színésznőről szól, aki vidéki otthonából a fővárosba megy, hogy érvényesüljön. De csak csalódások és megaláztatások érik. Tragikus művészsors, komor naturalista színekkel. Azonnal sikere volt, a kiadó és a közönség egyenesen elvárta a folytatását. Ez a második regény talán még szomorúbb kicsengésű. Janka, a sikertelen színésznő kilátástalannak látja választott életútját. Visszamegy a vidéki szülői házba. Ott körülveszik, szinte behálózzák a rágalmazó pletykák, a kisvárosi társaságok hazugságai. Nincs ereje fellázadni, és beletörődik sorsába, a sikertelenségbe. Ezzel a művével Reymont már végképp elismert író, egyelőre jellegzetes naturalista, a kisemberek sivár életének ábrázolója. A történelem a XIX. század végső évtizedénél tart. Egyelőre reménytelennek látszik a nemzeti sors, ezen belül komoran nehéz a szegények élete. Reymont most ennek a nyomorúságnak lelkiismeretes riportere. Az újságok várják és jól fizetik szemléletes, gyakran izgalmas novellára emlékeztető helyzetjelentéseit a falvakról és az iparosok műhelyeiről. Kitartóan járja az országot, hogy híven ismertesse a parasztok és a munkások életét. Tapasztalatait hol riportokban, hol novellákban fogalmazza meg. Egymás után jelennek meg novelláskötetei, ezeket már várja a nagyközönség, tehát várják a kiadók is.

Legfőbb témavilága a parasztok léleknyomorító életformája. A földéhség egymás ellen uszítja a szomszédokat is. Gyűlölködésük indulatosságuk, ösztönéletük egyaránt kegyetlen. Kétségtelen, hogy a legdöntőbb irodalmi hatás Zolától érkezik. Zola "Föld" című regénye, a francia parasztság zordon körképe még akkor is mintája és példaképe, amikor a századforduló felé közeledve már a divatos pozitivista filozófia igénye a tárgyilagos ábrázolás követelményét oltja Reymontba is. Éppen az elfogulatlan realizmus győzelme teszi lehetővé, hogy a társadalmi körképben a komorságok, az igazságtalanságok mellett meglássa és ábrázolni tudja a derűt, az örömöt, a néha mégis érvényesülő méltányosságot is. Idáig kell elérkeznie, hogy megalkossa fő művét, a "Parasztok"-at. - 1902-től 1909-ig írja az eleve négy részre, négy kötetre tervezett regényfolyamot. A lengyel paraszti világ nagy körképe ez, érdekes jellemekkel, érdekes eseményekkel. A földközelben élő embereket két hajtóerő mozgatja: a földéhség, a termőföldhöz való ragaszkodás, a földért folytatott szakadatlan küzdelem, és az ösztönök mozgatta szerelmi éhség. A négy rész évszakokra tagozódik: Ősz, Tél, Tavasz, Nyár. A természet és az emberélet váltakozása szerint halad előre a mindvégig érdekesen, néha romantikusan, máskor naturalista módon ábrázolt élet, amelyben kinek-kinek megvan a maga ősze, tele, tavasza, nyara. - A nagy mű hamarosan világsikerű irodalmi alkotás lett. Mellette azonban tudomásul kellett venni az egész életművet, változatos novelláival, a lengyel világot ábrázoló regényekkel, riportokkal, nem utolsósorban "Az ígéret földje" című regénnyel, amely cselekményesen, szemléletesen ábrázolja hogyan lett Lódzból, a jelentéktelen kis faluból ipari nagyváros.

Mire a nemzeti vágyak beteljesülhettek, Lengyelország újra megszületett, az életmű már teljes volt. Befejezte korábban megkezdett történelmi regényét, az "1794-es év" című háromrészes krónikát a régi lengyel függetlenségi mozgalomról, benne a Kosciuszko vezette felkelésről.

Még megjelent néhány elbeszélése, de már egyre betegebbnek érezte magát. Nem bízott az emberiség jövőjében, nem sokat remélt a forradalmi átalakulásoktól. Érezte, hogy még nagy megpróbáltatások várnak a világra, benne Európára, és Európában Lengyelországra. Ez mind be is következett, de Reymont már nem érte meg. 1924-ben megkapta a legnagyobb irodalmi elismerést: a Nobel-díjat. A következő évben meghalt. Talán ő a leghíresebb és legolvasottabb író az oly gazdag lengyel irodalomban.

1924-ben Nobel-díjat kapott.

Linkek róla:

http://www.angelfire.com/hi/Reymont/

http://pl.wikipedia.org/wiki/Władysław_Reymont

www.pot.gov.pl/wydawnictwa/w07/Milenium-HUN.pdf

http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/irodtud/vilagir/html/f14.htm#a144

Művei:

Komédiás asszony

Parasztok

Linkek:

!!!!!!!!!!!!!

Név:

Henryk Sienkiewicz

Született: 1846

Meghalt: 1916

Életrajz:

Ő volt az első Nobel-díjjal kitüntetett lengyel író. (1905)

A család hajdan, a feudális időkben a nagybirtokos nemesurak köréhez tartozott. De a zord idők és a rossz gazdálkodás folytán a XIX. század derekára már a polgári életszintű értelmiségiek közé kerültek. Az ifjúkorától irodalmi hajlamú Sienkiewicz orvosnak indult, medikusnak iratkozott be az egyetemi rangú híres Varsói Főiskolára. Hamarosan rájött, hogy ez a pálya nem neki való, és felvette a bölcsészkar óráit. Az irodalom mellett főleg a történelem és a régiségtan érdekelte. Idővel átiratkozott az orosz egyetemre, ahol bővebben és jobban tanították a régiségtant. - A szakszerű tudományos ismeretek elsajátítása készítette elő, hogy népszerű történelmi regényeiben oly pontos és oly szemléletes egy-egy kor szokásainak, stílusának, intézményeinek és berendezési tárgyainak bemutatása.

Tanulmányainak befejeztével a novelláival már tudomásul vett fiatalember újságírónak jelentkezett. Méghozzá egy nagyon is haladó, már-már forradalminak mondható újságnál. Ez a hatvanas években volt. Nem sokkal előbb vérbe fojtották a lengyelek szabadságmozgalmát.

1914-ben, az első világháború kitörésekor várni kezdte a felszabadult, újjászülető Lengyelországot. Az orosz cárt a legfőbb ellenségnek tudta. Életveszélyes lett volna otthon maradnia, Svájcba emigrált. Várta Lengyelországot, de nem érte meg. 1916-ban - 70 éves korában - meghalt.

Művei:

Link: http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/pallas/html/092/pc009204.html#6

Művei: Ogniem i mieczem (Tűzzel és vassal, Varsó 1885): Potop (Az özönviz, u. o. 1886); Pan Wolodyjowski (1887-88); La trzecia (1888); Bez dogmatu (Dogma nélkül, 1860). Újabb művei: Rodzina Polanieckich (1894); Quo vadis (1895, keresztény regény Nero idejéből). Művei német fordításban is megjelentek (Stuttgart 1884 s köv., 9 köt.). Sivatagon és vadonban

Link: http://www.mek.iif.hu/porta/szint/human/szepirod/kulfoldi/sienkiew/vtorony/

http://www.mek.iif.hu/porta/szint/human/szepirod/kulfoldi/sienkiew/ozonviz/

http://www.mek.iif.hu/porta/szint/human/szepirod/kulfoldi/sienkiew/

Híres költők:

Neve: Adam Miczkiewicz

Született: 1798

Meghalt: 1855

Rövid életrajz:

a legnagyobb lengyel költő, szül. Zosieben 1798 dec. 24., megh. Konstantinápolyban 1855 nov. 26. Nemesi családból eredt s atyja tekintélyes ügyvéd volt; első tanulmányait Novogrodekben végezte, 1815. a vilnai egyetemen tanult, s 1819-23. latin nyelvet tanított a kovnói iskolában. Szerencsétlen szerelme (Wereszczaka Maarjához, ki később Puttkammer grófnő lett) csaknem a sír szélére vitte, 1824. pedig a vilnai ifjak szövetségével együtt elfogták, s több hónapi fogságot szenvedett. Ekkor elhagyta Livániát, s Szt. Péterváron keresztül Odesszába, majd a Krimbe ment s itt irta hires Krimi szonettjeit (magy. ford. Gáspár Imre, Budapest 1880); ezután 1829. Odyniec (l. o.) társaságában külföldre utazott: felkereste Goethét, bejárta Olaszországot és 1832. Párisba ment, hol három évvel később nőül vette Szymanowska Celinát, a hires zongoravirtuóz leányát. Anyagi gondokkal küzdve, 1839. Lausanneban, 1840. Párisban (College de France) vállalat tanszéket, de a kormány, mivel M. részes volt Towianski (l. o.) misztikus üzelmeiben, megfosztotta őt tanszékétől. 1848. Rómába ment, hogy Ausztria ellen lengyel légiókat szervezzen, de csakhamar visszatért Párisba, hol a Tribune des Peuples c. lapot szerkesztette, mely azonban betiltottak. Végre 1852. az arzenál könyvtárosi hivatalát kapta, de a krimi háboru kitörésekor azonnal Törökországba ment, hogy lengyel légiókat szervezzen, s Konstantinápolyban halt meg kolerában. Holttestét előbb Montmorencyban, 1890. Krakóban temették el. M. valóságos forradalmat csinált az irodalomban, ugy forma, mint tartalom tekintetében; költeményeinek első gyüjteménye (Vilna 1822-23) balladákat és románcokat, meg a Dziady 2. és 4. részét tartalmazza; az itt nyilatkozó új romantikus irány legszebb diadalát aratta a Konrad Wallenrod (1829) c. epikus elbeszéléssel, melynek hazafias szelleme határtalan lelkesedést keltett az ifjuságban. Költészetének tetőpontján 1832-34. állott; ekkor irta a Dziady harmadik részét és a Petersburgot, melyben az 1824-iki vilnai inquiziciót szatirizálja. Párisban, honvágyának és gyermekkori emlékeinek hatása alatt megirta Pan Tadeusz címü gyönyörü epikus költeményét (Páris 1834), de már előbb kiadta prózában Ksiegi narodu polskiego i pielgrzymstwa polskiego (Páris 1832) címü könyvét, melyben bibliai nyelven dicsőíti Lengyelország multját és jövőjét. Ezután a drámában is tett kisérleteket francia nyelven (Les confédérés de Bar, 1836); irt gyönyörü lirai költeményeket, politikai meséket, fordított Byronból és Schillerből s több irodalmi és polemikus dolgozatot adott közre. Műveinek számos kiadásai közül nevezetesebb az, melyet M. maga rendezett sajtó alá (8 köt., Páris 1838); továbbá a Biegeleisen dr.-é (Lemberg 1893). Leveleit kiadták Lembergben (4 köt., 1881-85); kritikai életrajzát megirta Chmielowski és M.-nek fia, M. Vladiszlav (szül. Párisban 1838 jun. 28.), ki franciául (Adam M. sa vie et son oeuvre, Páris 1888) és bővebben lengyelül (1-3 köt., Posen 1890-94) adta közre az atyjára vonatkozó összes adatokat. Lembergben és M.-társaság c. irodalmi kör alakult, mely folyóiratot ad ki, s egyúttal M. összes műveit is (1894 s köv.) sajtó alá rendezi. 1895. Tarnopoban szobrot emeltek emlékének.

Link az életrajzához: http://www.literatura.hu/irok/romantik/miczkiewicz.htm

http://www.kirjasto.sci.fi/sienkiew.htm

http://www.nobel.se/literature/laureates/1905/sienkiewicz-bio.html

http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/pallas/html/070/pc007090.html#8

http://

Főbb, ismertebb művei:

a.) Krimi szonettek

b.)

Link a műveiről: http://www.mek.iif.hu/porta/szint/human/szepirod/kulfoldi/mickiew/

http://

Neve: Jan Kochanowski

Született: Sycynben 1530.

Meghalt: Lublinban 1584 aug. 22

Rövid életrajz: Hazájába 1557. tért vissza és Zsigmond Agost király szekretáriusa lett, később azonban lemondott minden méltóságrólés kitüntetésről s visszavonult a vidéki élet magányába. Báthory István, Zsigmond Ágost király utóda is hiába kísérelte meg a költőt udvarába hívni. A lengyeleknek egyib legjentékenyebb költője: költőfejedelemnek nevezték. Gyönyörü nyelven írt, Ő honosította meg a nyugati formákat a lengyel irodalomban. De jelentősége főképen nagy nemzeti hatásában rejlik. Midőn Párisban tartózkodott, onnan hazaküldötte: Czego chcesz od nas, Panie (Mit akarsz tőlünk Uram) c. versét, ez hazájában oly nagy lelkesedést keltett, hogy az öreg Naglovics őt, az ifjú embert mondotta a legelső lengyel költőnek. Legszebb műveit birtokán: Czarnolasban írta.

Link az életrajzához: http://www.kodrab.hg.pl/ciekaw/jkochanowski.html

http://pl.wikipedia.org/wiki/Jan_Kochanowski

http://www.kereso.hu/yrk/Erinv/97460

http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/pallas/html/058/pc005888.html

Főbb, ismertebb művei:

a.) Sok latin munkáján kívül lengyel nyelven írt munkái közül nevezetesek: Satyr (A szetir, 1563););). Irt sok szép dalt. Versben fordította le, illetve átköltötte Dávid zsoltárait (Psalterz 1577). Az Iliaszból tárgyat merített egy antik formájú drámához, kórusokkal: Odprawie poslów (A követek elutasítása, 1577).

b.) Treny (Elegiák leánya halálára, 1580

c) Fraszki (Apróságok, 1584

d) átköltötte Dávid zsoltárait (Psalterz 1577).

e) Odprawie poslów (A követek elutasítása, 1577)

Link a műveiről: http://monika.univ.gda.pl/~literat/books.htmhttp://

Neve: Tadeusz Różewicz)

Született: 1921

Meghalt:

Rövid életrajz: A kortárs lengyel irodalomról Różewicz alakja nélkül aligha beszélhetünk érdemlegesen. (A magyar közönség elsősorban prózáit és színműveit ismerheti.) Munkásságának lelkes hívei – nemegyszer maguk is jónevű tollforgatók! – egyenesen Nobel-díjat követelnének számára; mértéktartóbb kritikusai egybehangzóan beérik annyival, hogy „jelentős költő, aki forradalmasította a háború utáni költészetet”. A háború Różewicz világának egyik kulcsszava. Alig húszévesen lett a legendás Armia Krajowa, a nácik ellen titkosan létrehozott lengyel Honi Hadsereg katonája. A tűzvonalban szerzett élmények évtizedekre meghatározták versei, színdarabjai témáját: háborúellenes, moralizáló alkotóként tűnt ki. Adorno már-már közhellyé idézett tételével – „Auschwitz után nem lehet verset írni” – szemben Różewicz arra a megállapításra jutott: „Hogy feltámadhasson, a költészetnek előbb meg kellett halnia.”

Mindazonáltal nem állíthatjuk, hogy költészete folytonosan a feltámadás örömét sugározza. A hetvenes évektől figyelme egyre inkább a groteszk felé fordult; a civilizációt fenyegető rémségekkel háborúzva olykor cinizmussal vértezte fel magát. Találóan jellemzi őt egy német kritikusa: „szelíd báj, erős kísértés”. Egy lengyel irodalmár jóval szigorúbban ítélkezik, megállapítván, hogy Różewicz művészete az idő előrehaladtával mind komorabb és gúnyosabb képet tár elénk: kevés híján egy siralomvölgyét, amelynek gyászos fellegein alig-alig csillan át a remény, mintha nem is lenne feltámadás…

Mindemellett – vagy inkább: mindennek ellenére? – költészetében évtizedek óta boncolgatja a versírás lelki és szellemi vetületeit: mondhatni saját húsába vágva, hűséggel elénk adja a versírás természetrajzát. A magyar lírában talán csak Orbán Ottó verselt ennyit magáról a versről.

Végül érdekességképpen megemlíthetjük, hogy Różewicz a negyvenes évek végéig Krakkóban lakott – méghozzá Anna Świrszczyńskával egy épületben. (Zs. G.)

Link az életrajzához: http://www.hhrf.org/ungparty/doku/r/rozevicz/z.htmhttp://

Főbb, ismertebb művei:

a.)

b.)

Link a műveiről: http://

!!!!!!!!!!!!

Első írásos emlékük:

„Címe”: Első saját nyelvű írásos emlékük:

Címe: az Istenszülő (Bogurodzica) XV. századi szövegváltozatban maradt ránk, de XIII. századi vagy még korábbi nyelvállapotot tükröz (egyesek Szent Adalbertnek tulajdonították). A krónikások feljegyezték, hogy ezt a himnuszt énekelték a lovagok ütközet előtt, így a grunwaldi csatamezőn is. Több változatban maradt fenn, kottával együtt, évszázadokon át nemzeti himuszként énekelték. A rejtélyes költeménynek nincs latin nyelvű forrása, nem fordítás. A középkori ikonográfiában viszont megtalálható a (bizánci és nyugati) megfelelője, a deesis motívuma: Krisztus, egyik oldalán a Szűzanyával, a másikon Keresztelő Szent Jánossal. Az első két versszak a mű legrégebbi része, a fohászkodó itt a Szűzanyához fordul, kéri, hogy járjon közben a Fiúnál, majd Krisztusnak könyörög, hogy Keresztelő Szent Jánosra való tekintettel hallgassa meg fohászát, s istenfélő emberhez méltó élete elmúltával bocsássa be a paradicsomba.

Keletkezése: XIII. század vagy korábban

Link: http://pl.wikipedia.org/wiki/Jan_Długosz

Link: http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/pallas/html/063/pc006396.html#6http://

Első lengyelül írt vers

„Címe”: Rey-Naglovicz (megh. 1569.) volt az első, aki költői műveit lengyel nyelven irta.

Keletkezésének ideje (évszám, évszázad, …): XVI. század

Link: http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/pallas/html/063/pc006396.html#6http://

Nemzeti eposzuk:

„Címe”: Nem beszélhetünk nemzeti eposzról. Lengyelország legelső korszakából néhány népdal és legenda maradt fenn, a lengyel nép legrégibb, meseszerü történetéből. Ezek a népdalok és legendák össze vannak gyüjtve. A legendák közül nevezetes az, mely a vaveli sárkányról, Krakusz leányáról, Vandáról szól; Leszekről, akit a nép darabokra tépett, mikor rájött, hogy csel útján szerezte meg a koronát; II. Popel királyról, akit gazságaiért az egerek ettek meg. A legrégibb lengyel népszokások, mondák és legendák összegyüjtve jelentek meg Kolberg munkájában (Lud, jego zwyczaje, sposób zycia, mowa stb.).

Keletkezésének ideje (évszám, évszázad, …):

Írója:

Link: http://