Népesség
|
Év |
Lakosság száma |
|
1700 |
30.000 |
|
1792 |
120.000 |
|
1800 |
63.400 |
|
1830 |
139.700 |
|
1850 |
163.600 |
|
1882 |
383.000 |
|
1900 |
686.000 |
|
1925 |
1.003.000 |
|
1939 |
1.300.000 |
|
1945
(szeptember) |
422.000 |
|
1956 |
1.000.000 |
|
1960 |
1.139.200 |
|
1970 |
1.315.600 |
|
1975 |
1.436.100 |
|
1980 |
1.596.100. |
|
1990 |
1.611.800 |
|
2003 |
2.269.000 |
http://www.nationmaster.com/encyclopedia/Warsaw,-Poland
|
|
1990 |
1991 |
1992 |
1993 |
1994 |
1995 |
1996 |
1997 |
1998 |
1999 |
2000 |
2001 |
|
A teljes népesség |
38119 |
38245 |
38365 |
38459 |
38544 |
38588 |
38618 |
38650 |
38666 |
38654 |
38646 |
38641 |
|
Városi népesség |
23320 |
23535 |
23675 |
23817 |
23748 |
23858 |
23874 |
23928 |
23931 |
29908 |
23897 |
23877 |
|
Vidéki népesség |
14583 |
14570 |
14547 |
14711 |
14686 |
14714 |
14721 |
14772 |
14735 |
14745 |
14749 |
14764 |
http://w3.unece.org/stat/scriptsdb/map.asp
Ld. Népesség Excel fájl!!!!!!!!!!!!
Népsűrűség
(és annak változása)
Az összterületre vonatkozó adat az ENSZ/EGB, 1998 kiadványából származik.
|
Népesség |
Népsűrűség |
Éves növekedés |
Születéskor várható életkor |
|
|
1990 - 1995 |
férfiak |
nők |
||
|
1000 |
km 2 - ként |
% |
évek |
|
|
38.650 |
124 |
0.14 |
68 |
77 |
Adatok az ENSZ/EGB, 1998 és POPIN, 1999 szerint.
A lengyel
népesség fele 42 százezer főnél
több lakost számláló nagyvárosban él. Lengyelország fővárosának és egyben legnagyobb
városának, Varsónak a lakossága 1,6 millió fő. A főváros mellett Lengyelország legnagyobb
városa Łódź, Krakkó, Wrocław, Poznań és a Gdańsk-Sopot-Gdynia alkotta agglomeráció,
amely együttesen mintegy 3,6 millió lakost számlál. A népesség tekintetében
Lengyelország Európa nyolcadik, a világ 29. legnagyobb országa, az átlagos népsűrűség
124 fő per km2.
http://www.kvvm.hu/szakmai/karmentes/annotaciok/csop5/06.htm
Születéskor
várható átlagos élettartam
Analfabéták
Lengyelországban, 1931
A restaurált lengyel állam alapproblémája a
hosszú különélés által is felerősített hatalmas regionális különbségek
kiegyenlítése. Lényegében minden gazdasági-kulturális mutató szerint a
fejlettség nyugatról keletre csökken: fejletteknek tekinthetők a nyugati
vajdaságok (Pomorze, Poznan, Slask), közepes fejlettségűeknek a
közép-lengyelországiak (Bialystok, Warszawa, Lódz, Lublin, Kielce, Kraków, Lwów),
fejletleneknek pedig a keletiek (Wilno, Nowogródek, Polesie, Wolyn, Tarnopol,
Stanislawów). Ezt tükrözi az analfabéták aránya is a 10 évnél idősebb
lakosságban.
Az 1921-es első népszámlálás szerint az analfabéták aránya legmagasabb a
keleti részeken: Poléziában és Volhíniában 60-70 %, Nowogródekben és Wilno
keleti részén 50-60 %, Stanislawówban 40-50 % közötti. Az ország középső
részein az arány csökken: Bialystok, Lublin, Varsó (magában a fővárosban
10-20 %-os), Lódz, Tarnopol és Nyugat-Wilno vajdaságokban 30-40 %, Lwówban
20-30 %, Krakkóban 10-20 % közötti az írástudatlanok aránya. A három nyugati
vajdaságban (Pomorze, Poznan, Slask) az arány 10 % alatt marad.
Az 1931-es népszámlálás idején Lengyelország 10 év fölötti lakosságának 27,6
%-a analfabéta (ezen belül a férfiak 20,1 %-a, a nők 34,4 %-a).
Legmagasabb, 55 % fölötti az analfabéták aránya a keleti Polézia déli és
Volhínia északnyugati részén (azaz a Pripjaty jobbpartján), a Lwówi vajdaságnak
a Stanislawówival határos déli részén a San felső folyásánál, valamint a
Stanislawówi vajdaság déli csücskében a Prut és a határok által bezárt részen
Kosówtól délre. Polézia és Volhínia fennmaradó részén és a Stanislawówi
vajdaság középső részén az arány 40-55 %-os. A Wilnoi vajdaság keleti
részén, Nowogródekben, a Tarnopoli vajdaság keleti-középső részén, egy a
Bialystoki vajdaság keleti részétől Lwówig húzódó sávban, továbbá
Tomaszów-Kielce körzetében 30-40 % közötti.
Átlagos 20-30 % közötti az analfabéták aránya a Lwówi, Tarnopoli és
Stanislawówi vajdaságok fejlettebb részein, a középső Bialystoki,
Warszawai (a főváros körzetének 5-20 %-os arányától eltekintve), Lódzi,
Kielcei és Lublini vajdaságban - utóbbi esetben eltekintve az egykori orosz
Chelmi kormányzóság egészen Rawa Ruskáig húzódó 30-40 %-os sávjától.
Az ország fejlettebb vidékei az 5-20 % közötti Krakkói vajdaság (eltekintve
Nowy Sacz 20-30 % közötti körzetétől), egy Torún-Kalisz sáv a
Pomorzei-Varsói, Poznan-Varsói és Poznan-Lódzi vajdaságok határvidékén, egy
Lublintól a Bugig húzódó sáv és Bialystok közvetlen körzete. Végül
Lengyelország legfejlettebb nyugati területein (Pomorze, Poznan, Slask) az
analfabéták aránya 5 % alatt van.
Az 1937-38-as tanévben elemi vagy középfokú iskolába jár a 7-17 éves népesség
63,0 %-a (ezen belül a 7-10 évesek 94,0 %-a, a 11-13 évesek 84,0 %-a, a 14-17
évesek 13,5 %-a).
http://terkepek.adatbank.transindex.ro/belso.php3?nev=161
Írástudatlanság
fogalma ma
Írástudatlannak tekinthető az, aki 15 éves korában, vagy afölött nem tud írni és olvasni
Iskolaköteles kor: 7-14 éves korig
|
|
1995 |
2003 |
|
|
Írástudatlan a népesség |
0.3 %-a |
0.2 %-a |
|
|
Írástudatlan a férfiak |
0,3 %-a |
0,2 %-a |
|
|
Írástudatlan a nők |
0,3 %-a |
0.3 %-a |
|
Elemi iskolából kimarad a lányok 4 %-a (2002-es adat)
http://worldfacts.us/Poland.htm
http://geography.about.com/library/cia/blcpoland.htm
http://esa.un.org/socdev/unyin/countrya.asp?countrycode=pl
Oktatási
adatok (iskolai
végzettségek)
http://www.stat.gov.pl/english/index.htm
Ld
még az Excel fájlban!
2000-res adatok
|
|
|
|
|
Magániskolák |
0.9 |
|
|
Magán középiskolák |
9.3 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
26.0 (1995) |
||
|
|
|
|
|
26.5 (1998-2002) |
||
|
|
|
|
|
12.0 (1998-2002) |
||
|
|
|
|
|
20.2 (1998-2002) |
||
|
|
|
|
|
99.3 (1998-2002) |
||
|
|
|
|
|
11.1 (2000) |
||
|
|
|
|
|
479 |
||
|
|
|
|
|
0.6 (2000) |
||
|
|
|
|
|
97.73% (2000) |
||
|
|
|
|
|
90.9% (2000) |
||
|
|
|
|
|
14.7 (1999/2000) |
||
|
|
|
|
|
14 (1999/2000) |
||
|
|
|
|
|
14.4 (1999/2000) |
||
|
|
|
|
|
483 |
||
|
|
|
|
|
55.5 (2000) |
||
|
|
|
|
|
23.9% |
||
|
|
|
|
|
11.4% |
http://www.nationmaster.com/country/pl/Education