1996 március EDO-IR-96-04 Számítástechnikai ismeretek informatikai problémamegoldáshoz: technológiát tanulni és tanítani kontextusban írta Michael B. Eisenberg and Doug Johnson A publikum és a pedagógusok számára egyaránt egyértelmű és széles körben elfogadott, hogy a diákoknak gyakorlott számítógép használónak, ún. "számítógép-olvasottaknak" kell lenniük.Egyenlőre ugyan rengeteg pénzt költenek az egyes kerületek, körzetek a technológiára, azonban a "számítógép-olvasottság" valódi jelentéséről csak halvány fogalmak vannak. Lehet-e azt a diákot "számítógép-olvasottnak" tekinteni, aki a Doom számítógépes játéknál jól kezeli a számítógépet? Vajon az a diákot,aki csak tanuló programok futtatásához használta a számítógépet, megállja-e később a helyét a társadalmunkban? Vajon az alp szövegfeldolgozási képesség elegendő-e az első munkahelyüket elfoglaló ill. utóképzésre jelentkező diákok számára? Természetesen nem.Sok tanár és diák még mindig csupá drága pontozótáblaként ill. elektronikus feladatlap megfelelőjeként használja a számítógépet.A számítógép használatának termékeny volta a tanterv legtöbb területén teljesen el van hanyagolva vagy egyáltalán nem szerepel. (Moursund, 1995). Van azonban egy pár biztató jel is a számítógépek és a technológia oktatásban való használatát illetően.Egyre több tanár és igazgató kezdi felismerni, hogy a számítástechnikai ismereteket nem más tárgyaktól elszigetelten kell tanítani.Ez a fajta megközelítés igen fontos változást jelent, és ezzel a változással a kiadó-média specialisták is teljesen tisztában vannak. A számítástechnika integrált tanítására való áttérés igen sok revezést és erőfeszítést igényel. A kiadó-média specialistáknak, a számítástechnika tanároknak és más tanároknak együtt kell működniük és közösen kell kidolgozniuk az informatika tananyag egyes leckéit és fejezeteit. Egy értelmes és egységes számítástechnikai tananyagnak többnek kell lennie, mint pusztán elszigetelt ismeretek jegyzékének, úgy mint: a számítógép részeinek ismerete szövegszerkesztő használata információ keresése CD-ROM adatbázisban. Ezeket a speciális ismereteket fontos, hogy a diákok elsajátítsák. Nem kapnak azonban megfelelő modellt pusztán ezeknek az ismereteknek a megszerzésével ahhoz, hogy át tudják őket ültetni és alkalmazni az egyes szituációkban.Ezek a tananyagok a számítógép használatának pusztán a "hogyanját" határozzák meg és csak igen ritkán a "mikorját" és a "miértjét".A diákok így szert tehetnek elszigetelt ismeretekre, bizonyos eszközök használatának ismeretére, azonban azt nem fogják érteni, hogy ezek az ismeretek hogyan kapcsolódnak egymáshoz problémák és komplex feladatok megoldásában.A diákoknak fel kell tudniuk ismerni, hogy mit kell megvalósítani és ennek megvalósításában hogyan tudják használni a számítógépet. Az alap informatikai műveltséghez tartozóismereteket az ún. Hat Nagy Készség módszerrel foglalták össze a Minesotai Oktatási Minisztérium(Minnesota Department of Education, 1989) és a Mankato Területi Nyilvános Iskolák (Mankato Schools Information Literacy Curriculum Guideline)által kifejlesztett tananyag alapján.Ezek azok az alapvető számítástechnikai készségek, melyek az összes diáktól ésszerűen elvárhatóak az érettségi előtt.Mivel az Internettel kapcsolatos ismeretek egyre fontosabbak az informatikai problémamegoldásban, ezért a tananyag tartalmazza ezeket és *-gal vannak jelölve. Van néhány, az informatikai műveltséghez tartozó ismeret, amelyek nem nagyon illeszkednek ebbe a modellbe, ugyanakkor tanításuk fontos lehet: alapvető működtetési, ill. a berendezések üzemeltetésére vonatkozó ismeretek a számítógép által támogatott tanultató programok használatának ismerete a technológiánaik a hivatásra, a társadalomra és a kultúrára tett hatásának ismerete számítógépes programozás speciális alkalmazások ismerete, mint pl.: zeneszerzői software-ek, rajzoló programok, matematikai modellező software-ek ...stb Számítástechnikai készségek az informatikai probléma-megoldásban: egy tananyag, amely a Hat Nagy Készség módszeren alapszik ** copyright Michael B. Eisenberg, Doug Johnson & Robert E. Berkowitz A feladat meghatározása: Az első lépés az informatikai probléma-megoldásban, hogy meg kell határozni magát a problémát ill. a szükséges információk típusát és mennyiségét.A diákok képesek kell, hogy legyenek: A. Használni az e-mail-t, és online beszélgető csoportokat (pl.:listservs, newsgroups) az Interneten a tanárokkal való kommunikáláshoz a csoportbeosztást, a feladatokat és az informatikai problémát illetően.* B.Használni az e-mail-t, és online beszélgető csoportokat (pl.:listservs, newsgroups) az Interneten a témakörök és a problémák meghatározásához, ill. a diákcsoportok közötti együttműködéshez.* C. Használni a számítógépes konferenciázást, e-mail-t, és csoport software-t a helyi hálózaton belül a tanárokkal való kommunikáláshoz a csoportbeosztást, afeladatokat és az informatikai problémát illetően. D. Használni a számítógépes konferenciázást, e-mail-t, és csoport software-t a helyi hálózaton belül a problémák, témakörök meghatározásához, a diákcsoportok közötti együttműködéshez. E. Hazsnálni a számítógépes ötletbörzét vagy ötletgeneráló software-t az informatikai probléma meghatározásához ill. pontosításához, finomításához. Információ keresési stratégiák: Ha megtörtént az informatikaiprobléma megfogalmazása, akkor a diákoknak fel kell mérniük az összes lehetséges információforrást és ki kell dolgopzniuk egy keresési tervet. A diákok képesek kell, hogy legyenek: A. Megbecsülni a különféle típúsú elektronikus források adattárolási értékét, ilyenek: adatbázisok, CD-ROM források, Internet online források, elektronikus referencia dolgozatok ...stb.* B. Megbecsülni az e-mail, és online beszélgető software-ek (pl.: listservs, newsgroups)értékét az adott informatikai problémához kapcsolódóan. C. Használni a számítógépet folyamatábrák, Gantt ábrák, idővonalak, projekttervek és naptárak létrehozására, melyek segíteni fogják a diákokat a komplex ill. csoportos informatikai problémák szervezésében, tervezésében ill. megoldásában. Helymeghatározás és hozzáférés: Miután a diákok meghatározták az információ keresési lehetőségek prioritását, meg kell határozniuk a külömböző fajtájú források helyét és hozzá kell férniül speciális információhoz egyéni erőforrásokban. A diákoknak képeseknek kell lenniük: A. Meghatározni a megfelelő számítógépes forrásokat, és használni az iskolai média központ helyi hálózatán belül(pl.: online katalógusok, teljes szöveges források, multimédiás számítógép állomások, CD-ROM-ok, online terminálok, scannerek, digitális kamerák). B.Meghatározni a megfelelő számítógépes források és rendelkezésre álló technológiák helyét és használni őket mindenütt az iskolában a helyi hálózaton keresztül (pl. teljes szöveges források, CD-ROM-ok, produktív software-ek, scannerek, digitális kamerák). C. Meghatározni a megfelelő számítógépes források és technológiák helyét és használni őket az iskolán kívül az Interneten keresztül(pl.: newsgroups, listservs, Netscape vagy más keresők, gopher, ftp, online elérésű könyvtári katalógusok, kereskedelmi adatbázisok,egyéb elektronikus referencia dolgozatok).* D.Használni az Internetet vagy a kereskedelmi számítógépes hálózatot a szakemberekkel és más segítségforrással való kapcsolattartáshoz. Az információ használata: Miután a diákok megtalálták a potenciálisan használható forrásokat, rögzíteniük kell (látás, hallás, olvasás útján) az információkat ezek fontosságának és lényegi tartalmának meghatározásához.A diákok képesek kell, hogy legyenek: A.Összekapcsolni és működtetni a szükséges számítástechnikai eszközöket az információkhoz való hozzáféréshez. B. Megnézni, letölteni és megnyitni dokumentumokat és programokat az Internetes oldalakról.* C. Kivágni az információt az elektronikus forrásból és beilleszteni a saját dokumentumba, kiegészítve saját megjegyzésekkel. D. Megjegyzéseket vagy vázlatot készíteni szövegszerkesztővel vagy más hasonló programmal. E. Elektronikus adatbázist és statisztikai software-t használni a statisztikai adatok feldolgozásánál és elemzésénél. összefoglalás: A diákoknak rendezniük és közölniük kell az informatikai problémamegoldás eredményét.A diákok képesek kell, hogy legyenek: A.Osztályozni ill. csoportosítani az információkat szövegszerkesztő vagy adatbázis használatával. B. Szövegszerkesztőt és kiadvány szerkesztőt használni nyomtatott dokumentumok létrehozásához. C. Létrehozni és használni a számítógép által generált grfaikákat és elektronikus prezentációkat. D.Adatbázis ill. file kezelő software-t hazsnálni új adatbázis létrehozásához. E. Prezentációkészítő software-t hasznáni (pl.: PowerPoint, HyperStudio, Aldus Persuasion). F.HTML oldalakat készíteni a HTML nyelv segítségével.* G. Használni az e-mail-t, ftp-t és más telekommunikációs lehetőségeket az információk, file-ok továbbítására.* H. Használni speciális számítógépes alkalmazásokat speciális feladatok megoldására (pl.: zeneszerzői software-t, matematikai modellező software-t, rajzoló és vázlatkészítő software-t). Kiértékelés: A diákoknak ki kell tudniuk értékelni saját munkájukat: a végső termék mennyire jól illeszkedik az eredeti feladathoz.A diákoknak képeseknek kell lenniük: A. Használni a szövegszerkesztő és más software helyesírás ellenőrző lehetőségét munkájuk ellenőrzésére és javítására. D.Kiértékelni az elektronikus prezentációkat formailag és tartalmilag. C Elfogadni és betartani a telekommunikációs etikettet az e-mail, newsgroups, listservs és más internetes funkciók használatánál. D Elfogadni és betartani az Internet és más elektronikus technológiák elfogadható használatának rendjét. Felhasznált ill. ajaánlott irodalom: American Association of School Librarians. (1995, November). Information literacy: A position paper on information problem solving. Emergency Librarian, 23(2), 20-23. (EJ number pending, IR 531 873). Also available from the American Association of School Librarians. California Media and Library Educators Association Staff. (1993). From library skills to information literacy: A handbook for the 21st century. Englewood, CO: Libraries Unlimited, Inc. (ISBN: 0-931510-49-X) Coulehan, J. L. (1995). Using electronic mail for a small-group curriculum in ethical and social issues. Academic Medicine, 70(2), 158-163. (EJ 499 651) Doyle, C. S. (1994). Information literacy in an information society: A concept for the information age. Syracuse, NY: ERIC Clearinghouse on Information & Technology. (ED 372 763) Eisenberg, M. & Berkowitz, B. (1988). Curriculum initiative: An agenda and strategy for library media programs. Norwood, NJ: Ablex. Eisenberg, M. B. & Berkowitz, R. E. (1992). Information problem-solving: The big six skills approach. School Library Media Activities Monthly, 8(5), 27-29,37,42. (EJ 438 023) Eisenberg, M. B. & Ely, D. P. (1993). Plugging into the "Net." Emergency Librarian, 21(2), 8-16. (EJ 471 260) Eisenberg, M. B. & Small, R.V. (1993). Information-based education: An investigation of the nature and role of information attributes in education. Information Processing and Management, 29(2), 263-275. (EJ 462 841) Eisenberg, M. B. & Spitzer, K. L. (1991). Information technology and services in schools. In M. E. Williams (Ed.), Annual Review of Information Science and Technology: Vol. 26. (pp. 243-285). Medford, NJ: Learned Information, Inc. (EJ 441 688) Garland, K. (1995). The information search process: A study of elements associated with meaningful research tasks. School Libraries Worldwide, 1(1), 41-53. (EJ 503 407) Johnson, D. (1995). Captured by the web: K-12 schools and the world-wide web. MultiMedia Schools, 2(2), 24-30. (EJ 499 841) Johnson, D. (1995). The new and improved school library: How one district planned for the future. School Library Journal, 41(6), 36-39. (EJ 505 448) Johnson, D. (1995). Student access to the Internet: Librarians and teachers working together to teach higher level survival skills. Emergency Librarian, 22(3), 8-12. (EJ 497 895) Kuhlthau, C. C. (1993). Implementing a process approach to information skills: A study identifying indicators of success in library media programs. School Library Media Quarterly, 22(1), 11-18. (EJ 473 063) Kuhlthau, C. C. (1995). The process of learning from information. School Libraries Worldwide, 1(1), 1-12. (EJ 503 404) Mankato Schools Information Literacy Curriculum Guideline. Internet WWW page, at URL: http://www.isd77.k12.mn.us/resources/infolit.html (version current at 11 March 1996). McNally, M. J. & Kulhthau, C. C. (1994). Information search process in science education. Reference Librarian, 44, 53-60. (EJ 488 273) Minnesota Department of Education. (1989). Model learner outcomes for educational media and technology. St. Paul, MN: Author. (ED 336 070) Moursund, D. (1995, December). Effective practices (part 2): Productivity tools. Learning and Leading With Technology, 23(4), 5-6. Pappas, M. L. (1993, September). A vision of school library media centers in an electronic information age. School Library Media Activities Monthly, 10(1), 32-34,38. (EJ 469 122) Pappas, M. L. (1995). Information skills for electronic resources. School Library Media Activities Monthly, 11(8), 39-40. (EJ 499 875) Todd, R. J. (1995). Information literacy: Philosophy, principles, and practice. School Libraries Worldwide, 1(1), 54-68. (EJ 503 408) Todd, R. J. (1995). Integrated information skills instruction: Does it make a difference? School Library Media Quarterly, 23(2), 133-138. (EJ 497 921) Wisconsin Educational Media Association. (1993). Information literacy: A position paper on information problem-solving. Madison, WI: WEMA Publications. (ED 376 817). (Portions adapted from Michigan State Board of Education's Position Paper on Information Processing Skills, 1992). * * * * * * * * This ERIC Digest was prepared by Michael B. Eisenberg, director of the ERIC Clearinghouse on Information & Technology and professor of Information Studies, Syracuse University, Syracuse, NY, and Doug Johnson, district media supervisor for Mankato Public Schools, Mankato MN. ERIC Digests are in the public domain and may be freely reproduced and disseminated. ERIC Clearinghouse on Information & Technology, Syracuse University, 4-194 Center for Science & Technology, Syracuse, New York 13244-4100; (315) 443-3640; (800) 464-9107; Fax: (315) 443-5448; Internet: eric@ericir.syr.edu * * * * * * * * This publication was prepared with funding from the Office of Educational Research and Improvement, U.S. Department of Education, under contract no. RR93002009. The opinions expressed in this report do not necessarily reflect the positions of OERI or ED.