![[X]](Várlexikon_elemei/x.gif "bezár")
Várlexikon
| Vármegyék
szerint (A-Z)
ABAÚJ-TORNA
186 (41) ÖSSZESEN: 7533 (2555) HATÁRON KÍVÜL 299 (94) |
A Magyar Várlexikon első kiadását a pécsi Talma Kiadóval együttműködve
készülünk könyv és DVD formában megjelentetni. A nyers változat már készen
van, a kiadás anyagi fedezetét pályázatok révén igyekszünk előteremteni.
Ennek címszójegyzéke a „A történelmi Magyarország várai (www.varak.hu)
internetes oldalon is megtalálható – 1913-as megyékre (valamint az akkori
határon kívüli, de egykor a középkori Magyarországhoz tartozó területek
váraira) vonatkozó 74 várlista. A listák vastag betűs címszavai jelzik,
jelenleg mely várakról rendelkezünk alaprajzzal. A várakról háromféle forrásból szerezhetünk tudomást: 1./ Történeti írott és képi (térképi…) források. Szerencsés esetben mindhárom forrás a rendelkezésünkre áll. Ha csak
helynevet és/vagy vármaradványt ismerünk, akkor beszélünk
„ismeretlen történetű” várról. Ha egyik sem áll rendelkezésünkre a három
lehetséges forrásból, akkor csak légifelvételen felfedezett, vagy
régészeti ásatáson feltárt – felszínen már nem érzékelhető - erődítésről
lehet szó. Dr. Dénes József Megjegyzések: 1./ Tartalmaz a Várlista – igaz, csak ezrelékben kifejezhető mennyiségben – ma még bizonytalan megítélésű helyszíneket is, melyekről a további kutatásnak kell majd eldönteni, várral állunk-e szemben, netán egyéb – kultikus vagy profán rendeltetésű - objektummal? Úgy gondolom, hogy ezek elhagyása módszertanilag helytelen volna, hisz amíg az ellenkezője nem bizonyosodik be, a lehetséges váras helyszínek közt kell számon tartani ezeket is! Mint mesterséges létesítmények mindenképp magyarázatot igényelnek, abban az esetben is, ha végül esetleg nem is bizonyulnának várnak. Meggyőződésem, hogy a várak kutatása még sok generációnak fog munkát adni. A mi feladatunk, hogy egyetlen adatot se hagyjunk veszni elhamarkodott megítélés miatt. Csak így tudjuk megalapozni a minél teljesebb magyar vártopográfia elindulását. 2./ Szép számmal találkozunk azzal az esettel is, amikor történeti forrásokból ismerjük ugyan a várat, de a mai terepen már semmi sem utal rá. Ezek leggyakrabban a templomok erődítései és a középkori-koraújkori kastélyok. Esetükben a későbbi korok gyakran teljesen eltüntették az erődítés-maradványokat. Ilyenkor csak a régi térképeket, látképeket hívhatjuk segítségül. Magyarázat a várlistához Már több mint 20 éve megkezdődött a magyarországi várakat feldolgozó
kataszter, lexikon előkészítése. Régészek és a várak iránt érdeklődő más
szakemberek már addig is több évtizedes munkával létrehozott
cédulagyűjteményeit egyesítettem 1983-84-ben. Akkor 3400 várról tudtunk,
ma ez a szám a 7400-at is meghaladja. Adattárunk a teljesség igényére
törekedve gyűjti egybe a témával kapcsolatban eddig megjelent valamennyi
érdemi történeti, régészeti, topográfiai és kutatástörténeti információt.
Az elmúlt években módom volt a teljes anyagot egységes szempontok alapján
számítógépre vinni. Fentiekhez kapcsolódva 1992 óta gyűjtöm teljességre
törekedve a várak és egyéb erődítmények alaprajzait. Napjainkban már több
mint 2300 várról készült különféle minőségű és jellegű felmérést őrzök
gyűjteményemben. Dénes József Korszakok: ő = Őskor ő1 = Újkőkor (i.e. 6500-4500) ő2 = Rézkor (i.e. 4500-2700) ő3 = Bronzkor (i.e. 2700-800) ő4 = Vaskor (i.e. 800-i. sz. 100) r = Római-kor rb = Római-kori barbár k0 = Kora középkor (476-894) k1 = Kora középkor (894-1116) k2 = Java középkor (1116-1323) k3 = Késő középkor (1323-1526) ú1 = Kora újkor (1526-1718) ú2 = Java újkor (1718-1878) ú3= A várak utóélete (1878-2005) Kategóriák: (ő) Őskori erődítmények (r) Római kori erődítmények (sv) Kora-középkori sáncvárak (kk) Kora-középkori kővárak (m) Földhalomvárak (motték) (pk) Preklasszikus középkori várak (kl) Klasszikus középkori várak (k) Késő-középkori és kora-újkori kastélyok (bv) Bástyás várak, erődök (tt) Törökkori tornyok (te) Templomerődítések (ek) Kolostorerődítések (ve) Városerődítések (pv) Parasztvárak (vh) Védhető házak, városi tornyok (bg) Barlangvárak Kislexikon barlangvár – erődítéssel ellátott barlang bástya - ágyúk elhelyezésére szolgáló sarokvédmű, melynek szélessége nagyobb a magasságánál erőd - elsődlegesen védelmi célra létrehozott, a tüzérségi harc követelményeinek megfelelő erődítés erődítés - a kerítés védelmi képességét meghaladó védelmet biztosító, védett területet határoló fal, palánk vagy sánc és/vagy a vízelvezető céllal vagy területhatárként létesített ároknál komolyabb védelmet nyújtó árok (védőárok) erődített kolostor - erődítéssel ellátott kolostor földhalomvár (motte) - teljes tömegében földből felhalmozott, torony elhelyezésére felhasznált csonkakúp alakú mesterséges domb földvár - elpusztult, földdel egyenlővé tett vár. Később egyes földvárak helyén újra vár épült, ilyen esetekben csak a név őrizte meg egy korábbi felhagyott vár emlékét kastély - a középkorban olyan erődített lakóépület (együttes), amelynél a lakályosság szempontjai a meghatározók klasszikus vár - nagyobb méretű, alkalmasabb helyen épült vár, története ismert, egész uradalom tartozott hozzá "külső sánc" - az árok ásásakor kifelé dobott földből képződött domborulat. Nem azonos a ténylegesen védővonal szerepét játszó, belső szerkezettel rendelkező igazi sánccal palánk - egy vagy több sorban egymás mellé leásott cölöpökből álló védővonal. Összetettebb formájában két párhuzamos cölöpsor közé agyagot döngölnek, vízszintes kötésekkel is erősítik, a cölöpöket vesszővel fonják és kívülről sárral tapasztják. Utóbbi forma az ágyúhasználat idején, a török korban gyakori (magyar módra történő építés) palota – reprezentatív lakóépület a vár belsejében perem – a védett terület szélének mesterséges kialakítása preklasszikus vár - kisebb méretű, kevésbé extrém elhelyezkedésű vár, története ismeretlen, vagy alig ismert, kisebb birtokon épült relatív magasság – a vár belső területének legmagasabb természetes pontja és a közvetlen környezet legmélyebb része között mért különbség sánc - eredetileg függőleges külső oldallal rendelkező, többnyire faszerkezetes, földből, esetleg kőből és földből felhordott erődítés. Szétomlott formájában a sima földtöltéshez hasonlít. templomerődítés - erődítéssel ellátott templom torony - olyan védmű, melynek magassága meghaladja alapátmérőjét, funkciója szerint lehet lakótorony, öregtorony, védőtorony, kaputorony vár - olyan erődített lakóépület (együttes), amelynek építésénél a védhetőség szempontjai a meghatározók várfal – a védett terület peremén húzódó kő- vagy téglafal városerődítés - erődítés a lakott település, vagy központja körül védett terület - a vár védővonallal körülhatárolható hasznos területeinek összessége (az árkok, külső földtöltések területe nem számít bele!) védőárok – mesterséges védelmet biztosító száraz- vagy vizesárok védővonal – a védők elhelyezésére alkalmas fal, sánc vagy palánk vonala
a védőárok belső oldalán |