[X] !  

Várlexikon



 
 
 
 

Vármegyék szerint (A-Z)

 ABAÚJ-TORNA 186 (41)
 ALSÓ-FEHÉR  067 (24)
 ARAD   058 (14)
 ÁRVA   012 (3)
 BÁCS-BODROG 091 (26)
 BARANYA  146 (41)
 BARS   078 (37)
 BÉKÉS    037 (20)
 BELOVÁR-KÖRÖS  119 (59)
 BEREG    053 (14)
 BESZTERCE-NASZÓD    048 (29)
 BIHAR    127 (19)
 BORSOD    148 (67)
 BOSZNIA 155 (65) 
 BRASSÓ   035 (27)
 CSANÁD   010 (4)
 CSÍK    057 (27)
 CSONGRÁD     030 (11)
 DALMÁCIA 066 (17)
 ESZTERGOM    088 (33)
 FEJÉR     140 (70)
 FOGARAS     024 (10)
 GÖMÖR-KISHONT    115 (34)
 GYŐR     068 (12)
 HAJDÚ     039 (11)
 HÁROMSZÉK     134 (44)
 HEVES     124 (63)
 HONT     105 (48)
 HUNYAD     092 (30)
 JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK 037 (7)
 KIS-KÜKÜLLŐ  057 (37)
 KOLOZS     063 (24)
 KOMÁROM     114 (33)
 KRASSÓ-SZÖRÉNY    086 (31)
 LIKA-KORBAVA     102 (25)
 LIPTÓ    081 (26)
 MÁRAMAROS     024 (10)
 MAROS-TORDA  095 (23)
 MODRUS-FIUME    100 (39)
 MOSON     051 (14)
 NAGY-KÜKÜLLŐ    122 (97)
 NÓGRÁD     136 (76)
 NYITRA     178 (49)
 PEST-PILIS-SOLT-KISKUN 249 (103)
 POZSEGA     111 (27)
 POZSONY     100 (24)
 SÁROS     177 (34)
 SOMOGY     219 (92)
 SOPRON      196 (69)
 SZABOLCS     092 (14)
 SZATMÁR     102 (14)
 SZEBEN     084 (63)
 SZEPES     123 (27)
 SZERÉM     091 (22)
 SZILÁGY     064 (11)
 SZOLNOK-DOBOKA    108 (20)
 TEMES     078 (20)
 TOLNA     144 (45)
 TORDA-ARANYOS    054 (12)
 TORONTÁL     031 (7)
 TRENCSÉN     102 (32)
 TURÓC     035 (10)
 UDVARHELY     104 (42)
 UGOCSA     033 (7)
 UNG     056 (8)
 VARASD     091 (24)
 VAS     279 (99)
 VERŐCE    057 (14)
 VESZPRÉM     092 (34)
 ZÁGRÁB     151 (38)
 ZALA     249 (85)
 ZEMPLÉN     199 (51)
 ZÓLYOM     065 (22)
 

ÖSSZESEN:  7533 (2555)



HATÁRON KÍVÜL 299 (94)
 
Tisztelt Várbarát Társam!





A Magyar Várlexikon első kiadását a pécsi Talma Kiadóval együttműködve készülünk könyv és DVD formában megjelentetni. A nyers változat már készen van, a kiadás anyagi fedezetét pályázatok révén igyekszünk előteremteni. Ennek címszójegyzéke a „A történelmi Magyarország várai (www.varak.hu) internetes oldalon is megtalálható – 1913-as megyékre (valamint az akkori határon kívüli, de egykor a középkori Magyarországhoz tartozó területek váraira) vonatkozó 74 várlista. A listák vastag betűs címszavai jelzik, jelenleg mely várakról rendelkezünk alaprajzzal.
 Amikor várakról beszélünk, valamennyi erődítéstípusra egyaránt gondolhatunk. Ezek fajtáit lásd a mellékelt „Kislexikon” alatt!

A várakról háromféle forrásból szerezhetünk tudomást:

1./ Történeti írott és képi (térképi…) források. 
2./ Helyi szóbeli hagyomány (elsősorban a helynevek).
3./ Látható erődítésmaradványok.

Szerencsés esetben mindhárom forrás a rendelkezésünkre áll. Ha csak helynevet és/vagy  vármaradványt ismerünk, akkor beszélünk „ismeretlen történetű” várról. Ha egyik sem áll rendelkezésünkre a három lehetséges forrásból, akkor csak légifelvételen felfedezett, vagy régészeti ásatáson feltárt – felszínen már nem érzékelhető - erődítésről lehet szó.
 Egy lexikonnak a tényeken és azok helyes értelmezésén kell alapulnia, különben nem éri el célját! Mint a Várlexikon szerkesztője és a Várlista karbantartója örömmel veszek minden érdeklődő kérdést, de az ügyet előre mozdító kritikus megjegyzéseket is. Senki sem tévedhetetlen! Ezért a hibáimra rámutató információkat is várom, hisz célom a teljességre és a hitelességre törekvés. A kutatás mindig nehézségekkel szembesül, adataink sajnos hézagosak. Naponta merülnek fel új ismeretek, vagy akár csak új megfontolások. 
Ha bekapcsolódna a Várlexikon további munkálataiba, szívesen együttműködnék Önnel is. Aki bármilyen új adatot küld, természetesen nevét az adott szócikk végén társszerzőként fogjuk feltüntetni. Egy-egy, vagy akár egész megyényi – a nyers változatot kibővítő, pontosító - szócikk társszerzője is lehet, ha érdekli a dolog.
 

Dr. Dénes József
 

Megjegyzések: 

1./ Tartalmaz a Várlista – igaz, csak ezrelékben kifejezhető mennyiségben –  ma még bizonytalan megítélésű helyszíneket is, melyekről a további kutatásnak kell majd eldönteni, várral állunk-e szemben, netán egyéb – kultikus vagy profán rendeltetésű - objektummal? Úgy gondolom, hogy ezek elhagyása módszertanilag helytelen volna, hisz amíg az ellenkezője nem bizonyosodik be, a lehetséges váras helyszínek közt kell számon tartani ezeket is! Mint mesterséges létesítmények mindenképp magyarázatot igényelnek, abban az esetben is, ha végül esetleg nem is bizonyulnának várnak. Meggyőződésem, hogy a várak kutatása még sok generációnak fog munkát adni. A mi feladatunk, hogy egyetlen adatot se hagyjunk veszni elhamarkodott megítélés miatt. Csak így tudjuk megalapozni a minél teljesebb magyar vártopográfia elindulását.

2./ Szép számmal találkozunk azzal az esettel is, amikor történeti forrásokból ismerjük ugyan a várat, de a mai terepen már semmi sem utal rá. Ezek leggyakrabban a templomok erődítései és a középkori-koraújkori kastélyok. Esetükben a későbbi korok gyakran teljesen eltüntették az erődítés-maradványokat. Ilyenkor csak a régi térképeket, látképeket hívhatjuk segítségül.

Magyarázat a várlistához
 

Már több mint 20 éve megkezdődött a magyarországi várakat feldolgozó kataszter, lexikon előkészítése. Régészek és a várak iránt érdeklődő más szakemberek már addig is több évtizedes munkával létrehozott cédulagyűjteményeit egyesítettem 1983-84-ben. Akkor 3400 várról tudtunk, ma ez a szám a 7400-at is meghaladja. Adattárunk a teljesség igényére törekedve gyűjti egybe a témával kapcsolatban eddig megjelent valamennyi érdemi történeti, régészeti, topográfiai és kutatástörténeti információt. Az elmúlt években módom volt a teljes anyagot egységes szempontok alapján számítógépre vinni. Fentiekhez kapcsolódva 1992 óta gyűjtöm teljességre törekedve a várak és egyéb erődítmények alaprajzait. Napjainkban már több mint 2300 várról készült különféle minőségű és jellegű felmérést őrzök gyűjteményemben. 
A téma térbeli lehatárolása: a középkori magyar állam területe. Tehát az 1918-ig fennállt ország területén kívül azokat a boszniai és dalmáciai részeket is feldolgozzuk, amelyek az oszmán hódítás előtt a közös magyar-horvát állam szorosan vett területéhez tartoztak. A vizsgált területnek nem részei a déli határoknál kialakult további bánságok, vagy az ún. melléktartományok (Bosznia, Szerbia, Bulgária, Havasalföld, Moldva). Utóbbiak esetében csak a kifejezetten magyar vonatkozású várakat fogjuk tárgyalni, "határon kívüliként".
Időbeli lehatárolás nincs. A vizsgált terület őskori és római kori erődítményei is részei a lexikonnak, hiszen sok esetben a középkori várak konkrét helyi előzményét jelentik. Arról sem feledkezhetünk meg, hogy egy-egy objektum kormeghatározása sem mindig bizonyos. Tehát amelyikről ma azt hisszük, hogy pl. őskori, könnyen kiderülhet, hogy jóval fiatalabb korszakban keletkezett.
Minden várról közlünk egy 1:25.000 méretarányú térképrészletet, melyen azonos grafikus jelöléssel, piros nyíllal mutatjuk a vár helyét. A térkép-részletek forrása az egész vizsgált területről egységesen meglévő harmadik katonai felmérés anyaga. Mellette közreadjuk a vár rendelkezésünkre álló legjobb alaprajzát is. Vagyis a két alapvető kérdésre: „hol van?” illetve „hogy néz ki?”, vizuálisan is választ adunk. A szócikkben – ha az meghatározható - a vár tengerszint feletti és relatív magassága, valamint a védett terület kiterjedése mindenképpen szerepel. A történetnél az ismert vagy a feltételezett építtetőt, az építés időpontját, de legalább a tényszerűen ismert „terminus ante quem” évszámot, valamint a használat ismert időtartamát feltétlenül megadjuk. A várak történetét valóban lexikális tömörséggel, csak a legfontosabb fordulatokra koncentrálva szándékozzuk ismertetni. Ha régészeti ásatás, vagy műemléki falkutatás volt, azt konkrétan, irodalmi hivatkozással megemlítjük. A várról szóló fontosabb irodalmakra, adataink forrásaira rövidítésekkel hivatkozunk.
A szócikkek sorrendje a várak magyar ABC szerinti neve, ami mindig a település 1913-as nevével kezdődik, amit – ha van ilyen – kötőjellel követ a vár megkülönböztető neve. A Dráva-Duna vonaltól délre és a határon kívül a címszó a vár (valószínűsíthető) magyar kiejtés szerinti középkori neve. Ezután az 1913-as megye neve következik, az akkori határon kívüli részeken a terület neve (Bosznia, Dalmácia, Szerbia stb.). Megadjuk a mai nevet is és a jelenlegi ország rövidítését. Itt tüntetjük fel a korszakba és a kategóriába sorolást is (lásd a mellékelt rövidítésjegyzéket!). 

Dénes József
 

Korszakok:

ő =  Őskor

ő1 = Újkőkor (i.e. 6500-4500)

ő2 = Rézkor (i.e. 4500-2700)

ő3 = Bronzkor (i.e. 2700-800)

ő4 = Vaskor (i.e. 800-i. sz. 100)

r = Római-kor 

rb = Római-kori barbár 

k0 = Kora középkor (476-894)

 k1 = Kora középkor (894-1116)

 k2 = Java középkor (1116-1323)

 k3 = Késő középkor (1323-1526)

 ú1 = Kora újkor (1526-1718)

 ú2 = Java újkor (1718-1878)

 ú3= A várak utóélete (1878-2005)
 
 

Kategóriák:

(ő)  Őskori erődítmények

(r)  Római kori erődítmények

(sv)  Kora-középkori sáncvárak

(kk)  Kora-középkori kővárak

(m)  Földhalomvárak (motték)

(pk)  Preklasszikus középkori várak

(kl)  Klasszikus középkori várak

(k)  Késő-középkori és kora-újkori kastélyok

(bv)  Bástyás várak, erődök

(tt)  Törökkori tornyok

(te)  Templomerődítések

(ek)  Kolostorerődítések

(ve)  Városerődítések

(pv)  Parasztvárak

(vh)  Védhető házak, városi tornyok

(bg)  Barlangvárak
 
 
 

Kislexikon
 

barlangvár – erődítéssel ellátott barlang

bástya - ágyúk elhelyezésére szolgáló sarokvédmű, melynek szélessége nagyobb a magasságánál

erőd - elsődlegesen védelmi célra létrehozott, a tüzérségi harc követelményeinek megfelelő erődítés

erődítés - a kerítés védelmi képességét meghaladó védelmet biztosító, védett területet határoló fal, palánk vagy sánc és/vagy a vízelvezető céllal vagy területhatárként létesített ároknál komolyabb védelmet nyújtó árok (védőárok)

erődített kolostor - erődítéssel ellátott kolostor

földhalomvár (motte) - teljes tömegében földből felhalmozott, torony elhelyezésére felhasznált csonkakúp alakú mesterséges domb 

földvár - elpusztult, földdel egyenlővé tett vár. Később egyes földvárak helyén újra vár épült, ilyen esetekben csak a név őrizte meg egy korábbi felhagyott vár emlékét

kastély - a középkorban olyan erődített lakóépület (együttes), amelynél a lakályosság szempontjai a meghatározók

klasszikus vár - nagyobb méretű, alkalmasabb helyen épült vár, története ismert, egész uradalom tartozott hozzá

"külső sánc" - az árok ásásakor kifelé dobott földből képződött domborulat. Nem azonos a ténylegesen védővonal szerepét játszó, belső szerkezettel rendelkező igazi sánccal

palánk - egy vagy több sorban egymás mellé leásott cölöpökből álló védővonal. Összetettebb formájában két párhuzamos cölöpsor közé agyagot döngölnek, vízszintes kötésekkel is erősítik, a cölöpöket vesszővel fonják és kívülről sárral tapasztják. Utóbbi forma az ágyúhasználat idején, a török korban gyakori (magyar módra történő építés)

palota – reprezentatív lakóépület a vár belsejében

perem – a védett terület szélének mesterséges kialakítása

preklasszikus vár - kisebb méretű, kevésbé extrém elhelyezkedésű vár, története ismeretlen, vagy alig ismert, kisebb birtokon épült

relatív magasság – a vár belső területének legmagasabb természetes pontja és a közvetlen környezet legmélyebb része között mért különbség

sánc - eredetileg függőleges külső oldallal rendelkező, többnyire faszerkezetes, földből, esetleg kőből és földből felhordott erődítés. Szétomlott formájában a sima földtöltéshez hasonlít. 

templomerődítés - erődítéssel ellátott templom

torony - olyan védmű, melynek magassága meghaladja alapátmérőjét, funkciója szerint lehet lakótorony, öregtorony, védőtorony, kaputorony

vár - olyan erődített lakóépület (együttes), amelynek építésénél a védhetőség szempontjai a meghatározók

várfal – a védett terület peremén húzódó kő- vagy téglafal

városerődítés - erődítés a lakott település, vagy központja körül

védett terület - a vár védővonallal körülhatárolható hasznos területeinek összessége (az árkok, külső földtöltések területe nem számít bele!)

védőárok – mesterséges védelmet biztosító száraz- vagy vizesárok

védővonal – a védők elhelyezésére alkalmas fal, sánc vagy palánk vonala a védőárok belső oldalán