A vas fémes tulajdonságú kémiai elem, rendszáma a periódusos rendszerben 26, atomtömege 55,845 g/mol. A vegyjele Fe, ami a latin ferrum szóból ered, nyelvújításkori neve vasany.
Elemi állapotban szürkésfehér, szívós, jól alakítható fém. A földkéreg 4,8% vasat tartalmaz különböző vegyületek alakjában, elemi vas a természetben nem található (eltekintve a meteoritvastól). Az elemek közül ennél több csak oxigénből, szilíciumból és alumíniumból van. A vas ipari fontosságú elem. Érceiből redukálással állítják elő. Először a nyersvasgyártási eljárással nyersvasat, öntészeti célra öntöttvasat, az acélgyártás műveleteivel acélt állítanak elő.
A vas az elektromosságot és a hőt közepesen vezeti, és mágnesezhető. A vason kívül csak két másik fémes elem, a kobalt és a nikkel mágnesezhető.
A nehézelemek közül a természetben a vas a legelterjedtebb. A csillagok energiatermelési folyamatai során ugyanis, mind a könnyű atomok egyesülésekor, mind pedig a nehéz atomok szétbomlásakor, a vas végtermékként, "hulladékként" jelenik meg. Ezért a vas gyakori mind a meteoritokban, mind pedig a Föld-típusú bolygók magjában.
A vasnak három kristályos módosulata van: alfa-vas, delta-vas, gamma-vas. Az alfa-vas és delta-vas tércentrált köbös térrácsú, a gamma-vas felületen középpontos térrácsú vas.
A Brüsszelben megtekinthető Atomium, a vas (tércentrált köbös) kristályrácsának egy elemi celláját ábrázolja. Fontos azonban tudni, hogy a kilenc gömb nem atomokat ábrázol, hanem ionokat.