DIGITÁLIS ÍRÁSBELISÉG

"Ahogy az írás és olvasás a nyomtatott oldalról átkerül a képernyőre, úgy az írásbeliség kérdése sem csupán a nyelvre vonatkozik, hanem a motivált multimédia tervezésre is."

Ez a mondat fejezi ki legtömörebben az itt található tananyag motivációját és lényegét. Ezekkel a szavakkal jellemezte Jay L. Lemke Gunther Kress 2003-ban, a Routledge által megjelentett könyvét: Literacy in the New Media Age (Írásbeliség az új média korában). Bevezetőnk a könyv néhány kölcsönvett gondolatát – főleg az írással és képalkotással kapcsolatosakat – elegyíti saját programozói, kiadványszerkesztői és oktatóprogram-tervezői tapasztalatainkkal – különösen a változatos reprezentálási médiaformákkal és az interaktivitás megvalósításával kapcsolatban –, hogy mielőtt az olvasó elmélyül a tananyagban, jobban megértse, miért éppen ezeket a témákat feszegetjük a digitális írásbeliség tárgyalásakor.

Az írásbeliségről nem lehet csak úgy önmagában beszélni. Az írás évezredes elsőbbségét ma kiszorítja a kép dominanciája, éppúgy, ahogy a könyvek szerepét jobbára átveszi a képernyő. Ez a kettő együtt forradalmi változásokat hoz az írásbeliség használatába és hatásába, és ez kiterjed a hozzájuk tartozó reprezentáció, értelmezési és kommunikációs formák minden szintjére. Az elmesélt és a bemutatott világ között óriási különbség van. Az utóbbi elsöprő erővel veszi át és képviseli a hatalmat a mai kommunikációs világban.

Az írást és a képet két különböző logika vezérli és határozza meg:

Forrás: Gunther Kress, Literacy in the New Media Age, New York: Routledge, 2003.

Az információ tömör átadása

Természetesen az írás által előcsalogatható képzeletre épp olyan nagy szükség van, mint amilyen kevéssé van szükség a szövegek túlzott szigorával képviselt formalitásra. A képernyő sugallja a vizuális szervezés logikáját, tehát a szöveg is csak a képelemek egyikévé válik, ezáltal óhatatlanul szabadabb, képszerű olvasást engedélyez. Egy képernyőoldalba sűrített információra úgy kell tekinteni, mint a gondolatátvitel egy formájára – tömör, jegyzetszerű alkotásként. Az olvasó "lefényképezi", ezért a szerkezeti elhelyezkedés jelentőséget kap, a szöveges információk viszont jóval kisebb szerephez jutnak.

Az előállítás egyszerűsége miatt az olvasó könnyen íróvá válhat

Az írás és olvasás alapvető képessége mindig is szoros kapcsolatban állt a létrehozás és a befogadás eszközeivel. A technika fejlődése folyamatosan befolyásolta az írás kialakításának módját, és ennek megfelelően alakította annak olvasás során való értelmezését is. A technikai eszközök mai gazdagsága megköveteli az írással kapcsolatos létrehozó tevékenység képességének fejlesztését. (Lásd előző illusztrációkat.)

A számítógépek lehetővé teszik a képek és szövegek egyszerű és olcsó megvalósítását. Ugyanakkor az új média további hatásokat képes kiváltani és egyesíteni. Egyszerű lehetőség a képi megjelenítésre, legyen szó akár álló, akár mozgóképről, valamint a zene és hangeffektusok alkalmazására is. Így a kétdimenziós teret az idő dimenziójával kibővítve telítettebb hatást lehet az üzenettel elérni. Mindezek mellett lehetővé válik a megszorítások feloldása és az olvasási útvonalak meghatározása. Ezeket az olvasóra bízzák, lehetővé téve az interaktivitást. Az olvasó egyedi viszonyt alakíthat ki az üzenettel annak olvasási útvonala és értelmezése szempontjából. Sőt, az üzenet elemei – legyen az szöveg, kép, vagy akár animáció – előre meghatározható viselkedési formák szerint önálló életre is kelhetnek, és így a benépesített térben egymás közötti interakciókra is képessé válnak.

Mi több, az így létrejövő objektumok nyomtatott formában elhagyhatják a számítógép digitális birodalmát, új életre kelhetnek és szembesülhetnek a harmadik dimenzió kreatív kihívásaival. Az írott szöveg hangsorozattá alakulva könnyen visszatérhet eredeti formájába. Ezért a leírt szöveg kimondása vagy a kimondott hangsorozat jelentése a válaszként megjelenő cselekvéssorozattal párosítható.

Az olvasó így könnyen íróvá is válhat, hiszen önmaga is képes lesz üzeneteit hatékonyan átadni a rendelkezésére álló informatikai eszközök felhasználásával. Megjelenítheti saját üzeneteit és visszajuttathatja mások üzeneteire adott reakcióit elektronikus levelezésen, fórumokon vagy weboldalakon keresztül. Vigyázat: ez az egyszerűség gyakran egyszerű "újrafelhasználást" is eredményez! Az interneten "talált" üzenetek megszerzésének egyszerűsége nem foszthatja meg az eredeti szerzőt annak jogos származtatásától, tehát a megfelelő hivatkozásokat fel kell tüntetni a saját "átírásokban". Ugyanakkor ez nem veheti el kedvünket attól, hogy új interpretációkkal próbálkozzunk, hiszen saját értelmezéseinket tudjuk továbbadni az elemek új összerakásával, kreativitásunk hozzáadott értékének kibontakoztatásával. Ne féljünk tehát attól, hogy mások alkotását saját értelmezéseink szerint átformáljuk, de megfelelő tisztelettel hivatkozzunk elődeink eredményeire.

A tananyag célrendszere

De mi köze van mindennek ehhez a tananyaghoz? Hiszen egy tananyagnak általában valamilyen tudást kell közvetítenie. Legalábbis régen ezt tették a tankönyvek, és a tanítással kapcsolatosan belénk rögzült képzeteink is ezt feltételezik. Csakhogy már az újabb tankönyveket is részben felváltják vagy legalábbis kiegészítik a munkafüzetek, mert a tetteken keresztül jóval hatékonyabb lehet a tanulás. Az új média a munkafüzetek jellegét is képes jócskán átformálni azáltal, hogy a tanulókat még intenzívebb cselekvésre kényszeríti. Az új médiával megjelenő lehetőségek köteleznek arra, hogy a tananyagokat megújult formában dolgozzuk fel, mert ezáltal jóval több motivációt építhetünk be a tanításba. A munkafüzetek megtestesült akciólapokká alakulhatnak át a számítógép segítségével, amely mint egy játék, csábít a felfedezésre.

Az egyszerű szerzői környezet ugyanakkor arra is lehetőséget nyújt, hogy a tanuló ne csak befogadója legyen, hanem aktív alkotójává is váljon a megszerzett tudásnak. Tehát ő is képes lesz gondolatainak kreatív kifejezésére, tudományos modelljeinek felállítására és kedvenc játékainak elkészítésére. Mindezek elérhetővé válnak a digitális írásbeliség alapjainak elsajátításával.

A digitális írásbeliség alapvető, négyes ciklusa akkor valósulhat meg az író és az olvasó egymásra gyakorolt hatásában, ha minden szereplő tisztában van:

1. az alkotást irányító célrendszerrel és kulturális háttérrel, álljon akár a fogyasztói, akár a termelői oldalon;
2. mindazon elemek tulajdonságaival, digitális létrehozásával, értelmezésével, hatásával és egymásrahatásával, amelyek az alapanyagokat alkotják: szöveg, kép, animáció, hang, zene, ...stb.;
3. mindazon szerzői eszközökkel, amelyekkel a kívánt konstrukciók és hatások célszerűen megoldhatóak, valamint az interakciók felépíthetőek és a különböző modellek felállítása során kibontakoztathatóak;
4. a közvetítés és terjesztés módjával, célközönségével, formájával, ideiglenességével és különböző bejárásával, célirányos megvalósításával figyelembe véve annak visszacsatolásos tulajdonságait.

Minden egyes gyakorlat vagy feladat megoldásánál ezeket a szempontokat át kell beszélni a gyerekekkel, hogy tisztában legyenek alkotásaik jelentőségével!

GYAKORLAT: Célszerű bevezetésképpen a gyerekekkel elvégeztetni az itt található gyakorlatokat.