Gondolattérképek

Mi a gondolattérkép vagy fogalomtérkép?

A gondolatok különböző reprezentációi és azok kapcsolatainak struktúrájától a tartalomjegyzékig mindent gondolattérképnek nevezhetünk.

A fogalomtérképek meglehetősen népszerűvé váltak néhány országban még azelőtt, mielőtt elkészítésük egyszerűsödött volna a célorientált számítógépes alkalmazások megjelenésével. Az oktatásban a tanítás és tanulás hatékony eszközének bizonyult az a folyamat, melynek során kapcsolatot létesítünk a fogalmak között. A konstruktív tanulás fontos eszköze, amellyel mentális sémákat hozunk létre már meglévő tapasztalatainkba beágyazva új ismereteinket, ezzel gazdagítva (módosítva) a világról alkotott eddigi létező elképzeléseinket. A tudás gyarapításában a tapasztalatok gyűjtése során ez a fajta elmélyülési fázis nagyon fontos. A tanulásgyarapodás ugyanis magába foglalja az új ismeretek reprezentálását, a meglévők módosítását, és kapcsolatok létrehozását a kettő között a körülöttünk lévő események és objektumok megfigyelésén keresztül.

Kutatók megfigyelései alapján az emberek többsége a következő három stílus valamelyikét alkalmazza jegyzeteinek elkészítéséhez:

•  Egyszerű elbeszélő mondatokban megfogalmazott gondolatok sorozata.
•  A gondolati elemek listaszerű felsorolása.
•  Hierarchikus felsorolás kategóriák és alkategóriák alkalmazásával.

Vannak, akik ezek kombinációit is alkalmazzák. Újabban viszont eléggé elterjedt a fogalomtérképek alkalmazása, amelyben a fogalmak írott vagy akár képi reprezentálással ábrázolhatóak. A hagyományos jegyzetelésből ugyanis gyakran elvesznek a fontos kulcsszavak, nehéz az információhalmaz között a fontosabb gondolatokat szelektálni és így a szöveg feldolgozása nehézkes és sekélyes lesz, valamint nehezíti annak memorizálását. Pedig bármelyik egyszerű gondolat, élmény, érzés, hirtelen számtalan információt villant át agyunkon, amelyek mind kapcsolatban állnak az alapgondolattal legyen az íz, illat, zene, érzelem, vagy emlék. A fő gondolatból ezernyi sugár árad széjjel, és társgondolatokkal alkot kapcsolatokat. Ez a sugárzó térkép ábrázolja a gondolat köré csoportosuló kapcsolatokat a legtermészetesebben és legkifejezőbben.

A fogalomtérképek (gondolattérképek) reprezentálásának módja:

A fogalomtérképek a fogalmakat ábrázolják összefüggéseikkel együtt, amelyek olyan tudásstruktúrákat hivatottak képviselni, mint amilyeneket mi, emberek az agyunkban tárolunk.  A mesterséges intelligenciában a fogalomtérképeket általában a deklaratív memória szemantikus reprezentációjának grafikus ábrázolásaként definiálják. A fogalmak a gráf lexikális csomópontjaiként, míg az összefüggések a köztük lévő irányított és felcímkézett vonalakként jelennek meg. A szemantikus hálóktól eltérő módon is lehet azonban felcímkézni a kapcsolatokat. Ez a deklaratív tudásra való megszorítás néhány szerzőből inkább a kognitív térkép elnevezést váltotta ki. A kognitív térképezés egyszerűsített modellje az gondolattérkép, amelyben csupán a fogalmak és szomszédjaik kerülnek bemutatásra (a grafikus ábrázolásra fektetve a hangsúlyt), a köztük lévő kapcsolatok jelölésével, ám azok minősítése nélkül.

Mi a gondolattérkép kifejezést használjuk, és a grafikus reprezentációt preferáljuk, mivel a gondolatok kifejezését komplexebben teszi lehetővé, az azokhoz fűződő érzelmek ábrázolásával együtt. A téma és annak kifejtése határozza meg a szöveges, illetve grafikus elemek dominanciájának igényét, valamint nem feltétlenül kell vonalakkal összekapcsolni az egyes gondolatokat, hanem másfajta reprezentációkkal is asszociálhatjuk azokat. Például a csomópontokhoz különböző funkcionalitásokat rendelve, teljes hipermédiás kapcsolatrendszert lehet kiépíteni a komplexitás és a kifejezőerő fokozása érdekében. Így dinamikus folyamatokat is lehet reprezentálni, amelyeket más semmiképpen nem lehet statikus vagy 2 dimenziós ábrázolásban hatékonyan megjeleníteni.

GYAKORLATOK

MEGFONTOLANDÓK (Érdemes kinyomtatni és folyamatosan munka közben alkalmazni)

A gondolattérképek alkalmazásának módszertani elemzése

A gondolattérképek tanulás során való használata azért nagyon megfelelő, mert a nyelvi és a grafikai kifejezési mód határán vannak és ezért nem korlátozzák a gondolatok kifejezését, sőt azt komplex formában megjelenítik (tömör szöveges és grafikus módon) a meglévő tudásra utalva. Így a két különböző kódolási forma ötvözése a memorizálási folyamatot is elősegíti. A hipermédiás környezetekben, a szakértelemmel felállított gondolattérképek kapcsolatain keresztül történő navigációval az elért ismeretek segítenek a tudáshalmazt egésszé formálni. A tananyag egyes leckéinek felvezetése során lehetőség nyílik a kulcsfontosságú gondolatok kiemelésére, az azokkal összefüggő gondolatok kapcsolatainak kialakítására, és ezáltal az egész tananyag kapcsolati struktúrájának kifejezésére.

Gondolattérképek használata:

• Kommunikációs célokra felhasználva, a kommunikáció csatornáját kibővítve lehetővé teszi nemcsak a gondolatok, hanem azok komplexitásának átadását is, akár interaktív módon, kooperatív építkezési folyamat során.
• A tanulási folyamatban rendkívül hasznos eszköznek bizonyul a magyarázatok kifejtésére, azok felelevenítésére és a kritikus gondolkodás fejlesztésére. Önellenőrző lehetőséget ad a tanulók kezébe, amellyel a hibás elgondolásokat és stratégiákat kiszűrhetik, azokat kijavíthatják, ezzel segítve a kognitív fejlődés folyamatát. A szakirodalom azt tartja leghasznosabb tanulási stratégiának, ha a gondolattérképezés egy állandóan végbemenő folyamattá válik a tanulás teljes keresztmetszetén.
• Bár vitatott terület, de a gondolattérképek felhasználhatóak a tanulók tudásfejlődésének felmérésére is. Az elsajátítandó tananyag megismerése előtt készített gondolattérképet össze lehet vetni a tanulási folyamat során vagy végén elkészített gondolattérképekkel. Így vizsgálható a fejlődés vagy a többiektől való eltérés. A vizsgálat többféle szempontot vehet figyelembe: élek száma és irányítottsága, csomópontok száma és mélysége, színek használata és az egész kidolgozottsága stb.

A szakirodalom ugyan nem állítja, hogy a gondolattérképeken alapuló tananyagokon a tanulók könnyebben tudnak navigálni, mivel ez a fajta megjelenítés idegen lehet az azt még nem alkalmazó tanuló számára. Viszont a szakemberek igencsak egyetértenek abban, hogy a tanulás folyamán felépített gondolattérképek:

• nagyban elősegítik a gyakorlati tervezés fázisát;
• általánosan segítik a tervezést, mint elméleti folyamat jobb megértését;
• a hipermédiák tervezési folyamatán keresztül pedig a tervezési tudás gyarapítását és a magasabb fokú gondolkodási stratégiákat lehet elősegíteni.

A gondolati kapcsolatok ábrázolása ideális lehetőséget nyújt a szem-kéz koordináció és a vizuális képességek fejlesztésére. Egy kis többletenergia és művészi ambíció alkalmazásával agyunk képessé válik művészi kifejezésre és kreatív egyéniségünk kialakítására.

Gondolattérképező eszközök

Ugyan gondolattérképeket lehet papíron, ceruzával is készíteni, de a digitális eszközök messzemenően több lehetőséget adnak a tanuló kezébe, mert:

• átválthat szövegesről grafikusra és vissza;
• az eredmény összetettebb és kidolgozottabb lehet;
• könnyen módosítható, bővíthető, átstrukturálható, hangsúlyozható, illusztrálható, kommentálható stb.;
• átváltható statikusról dinamikus multimédiás folyamatra és segíthet dinamikusan átszervezni mentális funkcionalitásunkat;
• eltárolható, elküldhető, megjeleníthető mások számára vagy akár együttesen is hozzáférhető és szerkeszthető.

Referenciák

Szerzők:

A szöveg és a gondolattérképek Turcsányi-Szabó Márta munkája (kivéve, ahol máskép van jelölve).

A szerkesztő mikrovilágok Pluhár Zsuzsa munkái.

Forrás:

• Bruillard, E., Baron, G-L (2000). Computer-based concept mapping: a review of cognitive tool for students, ed. Benzie, D., Passey, D., Proceedings of Conference on Educational Uses of Information and Communication Technologies, 16th World Computer Congress 2000, Beijing, China.
• Tony & Barry Buzan, The Mind Map Book, BBC Worldwide Limitted, 2000.
• Mavers, D., Somekh, B., Restorick, J., (2002) Interpreting the externalised images of pupils’ conceptions of ICT: methods for the analysis of concept maps, Computers & Education 38, p. 187-207.
• Turcsányi-Szabó, M., Pluhár, Zs. (2003), Modular mind mapping, Proceedings of Eurologo 2003, 27-30 August Porto, Portugal. http://matchsz.inf.elte.hu/Colabs/Porto/pubs/PZs_TSzM.pdf

Ajánlott irodalom:

Google-be a "mimdmap" szó beírásával a képek közötti keresés rengeteg példát ad: http://images.google.co.hu/images?q=mindmap&hl=hu&lr=&ie=UTF-8&sa=N&tab=wi

Más gondolattérképező szoftveres eszközök:

• Inspiration (a legnépszerűbb iskolai változat): www.inspiration.com és Kidspritation http://www.inspiration.com/productinfo/kidspiration/index.cfm
• Freemind (ingyenes): http://freemind.sourceforge.net/
• Concept Draw (30 napos próba verzióval): http://www.conceptdraw.com/en/products/mindmap/main.php